Már tudja kihez imádkozzon 2010-04-19 Sztáregészség Megosztás: Tweet Gáspár Laci táncos lábait ma csak egy valakinek köszönheti és ez nem az édesapja, hanem valami sokkal leírhatatlanabb dolog. Begipszelték, sínbe tették.. ?Nagyon-nagyon szerettem diszkóba járni. Bele voltam őrülve a bulikba meg a diszkóba, nagyon szerettem táncolni. Annyira végem volt a diszkóért, hogy ha a barátaim elmentek és engem nem vittek, hát én olyan letargiába, meg olyan epekedésbe estem otthon, hogy azt el nem tudom mondani. Egyszer a diszkóban történt velem egy olyan, hogy táncoltam – mellettem brékeltek -, és valahogy úgy összeakadt a lábunk, hogy kifordult a térdem. Másnaptól már nem tudtam járni, mert úgy bedagadt, hogy minden második nap kellett vinni, lecsapolni a gennyes vért belőle. Begipszelték, sínbe tették, és két hónap múlva azt mondták az orvosok, hogy meg kell műteni.? Nem tudtam, hogy hova imádkozzak, meg hogy kihez.. ?Mielőtt ezt mondták nekem, hogy meg kell műteni, én már nagyon sokat imádkoztam otthon. Kértem Istent. Nem tudtam igazából, hogy hova imádkozzak, meg, hogy kihez, de imádkoztam, hogy valahogy Isten, ha van, akkor hallgasson meg, most szükségem van rá. Nem akarom, hogy megműtsenek. Nem akarom, hogy a lábammal mindig gond legyen. Valahogy nem akartam ezt elhinni. Pont, amikor otthon feküdtem így, akkor este leadták a Jézus életét a Máté evangéliumából. Ezt végignéztem, és a végén volt egy ima, soha nem felejtem el. Úgy volt az ima, hogy: Uram Jézus, szükségem van rád, köszönöm, hogy meghaltál értem a kereszten. Most kinyitom életem kapuját, és befogadlak, mint Uramat, mint megváltómat. Te tégy azzá, amiről te akarod, hogy legyek? Szóval egy ilyen megtérő ima. És akkor befogadtam a szívembe az Urat, Jézust, és hittem benne, hogy tényleg ő az Isten fia és hogy ő a gyógyító.?Kétségbeesetten hittem.. ?Amikor elvittek az orvoshoz, azt mondta nekem, hogy meg kell műteni, és utána majd egy gépet tesznek rá, amivel tudom állítani, hogy mennyire hajoljon a térdem, és majd annak a segítségével fogok tudni rendesen járni. Erre én azt mondtam az orvosnak: Én az Úrban hiszek, az Úr engem meggyógyít. Én Istent kértem, és ő megadja a gyermekeinek azt, amit ők kérnek. Szóval ennyire hittem benne, de igazából kétségbeesetten hittem. Mondta az orvos: Fiam, hát ezt nem lehet, meg kell műteni! De mondom: Had menjek gyógytornára! Mondta: Hogy mész gyógytornára? Először meg kell műteni, és majd utána megyünk gyógytornára. De nem, én most akarok menni, és látta az orvos, hogy mennyire elszánt vagyok, és azt mondta, hogy: Jó, kapsz két hetet, de ha nem gyógyul a lábad, akkor ígérd meg, hogy megműtjük. Jó, mondom, ok.? Dicsőség.. ?Két hétig mehetek gyógytornára, biztos, hogy meg fog gyógyulni. Isten meggyógyít, Jézus meggyógyít. Az az igazság, hogy két hét múlva – annyira nagy akaratom volt, meg annyira nagyon hittem, meg annyit imádkoztam -, a gyógytornán a szobabiciklit, már át tudtam tekerni. Aztán amikor visszamentem az orvoshoz, akkor nem akarta elhinni, hogy már bírom mozgatni, bírok már sántikálva járni. Sőt még felfektetett, és mondta: De ez neked mindig ki fog fordulni, ez nem létezik. És nyomogatta a térdemet, hogy majd ki fog fordulni. És nem fordult ki. Onnantól kezdve, dicsőség az Úrnak, hála Istennek, nagyon sok év eltelt, nem volt gond a térdemmel.? Forrás:
