Colin Firth, a dadogós király 2011-02-27 Sztáregészség Megosztás: Tweet A dadogást övező tévhitekkel is leszámol a Firth főszereplésével készült, A király beszéde című 12 Oscar-díjra jelölt történelmi film. A király beszéde című filmnek az Amerikai Filmakadémia hétvégi díjkiosztó gáláján a 12 Oscar-jelölésből négyet sikerült szoborra váltania. A legjobb filmn, a legjobb férfi főszereplő, a legjobb rendező és a legjobb forgatókönyv katergóriákban nyert a film. A brit történelmi dráma nemcsak a szakmai közvéleményt, hanem a jegyeladások alapján a nézők szívét is meghódította. Különösen népszerű felnőttek és gyerekek egy csoportja körében, akik ugyanúgy dadogással küzdenek, mint a film főhőse, a Colin Firth alakította VI. György király. A király beszéde a szuperhősöktől hemzsegő filmvilágban egy valódi hősről mesél. Olyasvalakiről, aki egy olyan láthatatlan ellenséggel vívja a csatáit, amely közel hetvenmillió ember életét nehezíti meg. A kevéssé ismert beszédhibát övező misztikumot eloszlató, tekintélyes díjakkal koronázott film mind a dadogással kapcsolatos félreértéseket, mind az azoknál sokkal izgalmasabb igazságokat igyekszik feltárni. A történet Albert herceg, a későbbi VI. György angol király, II. Erzsébet apja trónra kerülését eleveníti fel. Az uralkodó a második világháború előtt álló hazája iránti kötelességtudatból akar megfelelni a rá váró vezetői feladatoknak. Ezek között fontos szerepet kapnak a néphez intézett rádióbeszédek, amelyek kezdetben bénító rémülettel töltik el gyermekkorából eredő dadogása miatt. A beszédhibán azonban beszédtanára segítségével szívós munkával sikerült úrrá lennie, és az éteren át nyugodt és világos beszédekkel csillapítja a háborús ország szorongását. A film a király (Colin Firth) és a rendkívül eredeti, autodidakta beszédtanára (Geoffrey Rush) kapcsolatára koncentrál. A terapeuta ragaszkodik ahhoz, hogy saját szabályai szerint egyenrangúként foglalkozzon "Bertie"-vel, ez a felfogás pedig még közelebb hozza a dadogással küzdő emberekhez a történetet. A dadogás a világ össznépességének egy százalékát érinti, ezen belül hárommillió amerikait. Jellemzően korai gyermekkorban kezdődik, a beszédtanulás időszakában, és gyakoribb az előfordulása a fiúk között. A gyerekek öt százaléka dadogós, de a legtöbben kinövik. A családon belüli hajlam is kimutatható, de egyes esetekben bizonyos gének mutációja is szerepet játszhat. A király beszéde egyéb meglepő tényekre is rávilágít: a dadogók például gyakran folyékonyan énekelnek. Szakemberek szerint sok dadogó nyelve akkor is feloldódik, amikor gyerekekhez vagy állatokhoz beszél, illetve idegen dialektust utánoz vagy színpadi szerepet alakít. Emily Blunt brit színésznő egy ízben elmesélte, hogy éppen azért választotta ezt a pályát, mert egy iskolai előadás során rádöbbent, hogy a színpadon nem dadog. Az agyműködés vizsgálata során kiderült, hogy dadogás közben másféle agytevékenység figyelhető meg, mint a folyékony beszéd közben. "A tudósok egyelőre nem találtak magyarázatot ennek okára, mint ahogy arra sem, hogy az eltérő aktivitás miért csak egyes dadogóknál indukál folyamatos beszédet, és másoknál nem" – jegyezte meg Ehud Yairi, a dadogás tekintélyes szakérője, aki az Illinois-i Egyetemen dolgozik. Egy tavaly publikált kutatás szerint feltehetőleg három génben azonosított mutáció játszhat közre az állapot kialakulásának bizonyos eseteiben. Ezeknek a géneknek a működését azonban ez idáig homály fedi, és a dadogásnak mint állapotnak a háttere sem tisztázott a tudósok előtt – mutatott rá Yairi, aki egyébként szintén dadogó. A professzor emeritus emlékeztetett arra, hogy a dadogást sokáig pszichológiai problémának vélték, amelyet a szorongás vagy idegesség okoz. A király beszéde azt sugallja, hogy VI. György beszédhibája helytelen gyermekkori kezelése miatt vált dadogóvá. A szakértők többsége azonban manapság elveti ezt a lehetőséget arra hivatkozva, hogy a gyerekkori dadogás olyan zsenge korban kezdődik, amikor a kicsik még nincsenek tudatában, hogy beszédhibásak, és nem is idegesíti őket az állapotuk. "Csak később, érettebb fejjel, a sok negatív reakció nyomán kezdi izgatni őket, és akkor kezdik szégyelli dadogásukat" – magyarázta a professzor az AP hírügynökségnek. Forrás:
