Stressz a munka, a pandémia miatt? A szívre is veszélyes lehet

A stressz szinte elkerülhetetlen velejárója a 21. századi életformának, azonban most a pandémia negyedik hullámában, a nyári pihenést magunk mögött hagyva, sokaknál még erősebben jelen van.

A krónikus stressz közvetlenül is rizikófaktora a szívbetegségeknek, de fontos megvizsgálni a szív-érrendszerünk állapotát.

Nem csak a káros „stresszoldás” miatt rizikófaktor a stressz

„Sokáig csak azért tartottuk veszélyesnek a stresszt, mert sokan alkoholfogyasztással, dohányzással, stresszevéssel, más függőségekkel próbálták azt oldani, ami nyilvánvalóan növelte a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. Ma már tudjuk, hogy a stressz önmagában is kockázati tényezőnek tekinthető kardiológiai szempontból is” – ismerteti Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy a stressz képes beindítani az artériák gyulladásos folyamatát, ami végső soron anginához, stroke-hoz, szívinfarktushoz vezethet.

Fotó: 123rf.com

A folyamat természetesen lassú, hosszú évek, évtizedek kezeletlen stressze állhat a végzetes események mögött, mindenesetre a kardiológiai állapotfelmérésnél a stresszt mindenképpen önálló rizikófaktornak kell tekinteni. A szívbetegségekhez vezető út egyénenként eltérő lehet és rendszerint több tényező együttes következménye. A nem befolyásolható rizikófaktorok (a genetika, a kor és a nem), valamint a befolyásolható tényezők (pl. magas vérnyomás, koleszterin- és vércukorértékek) előbb-utóbb az erek beszűküléséhez vezetnek. A betegség kialakulásának esélyeit a dohányzás (amely az alkohol mellett a legelterjedtebb „stresszoldó”) megsokszorozza. Ha mindehhez hozzákapcsoljuk a krónikus stresszt, ami ma már korántsem csupán „menedzser-betegség”, látható, hogy nem nehéz kardiológiai szempontból nagy kockázattal rendelkezni.

Mikor érdemes kardiológiai szűrésen részt venni?

Minél több kockázati tényező van jelen valakinél az alábbiak közül, annál inkább ajánlatos megvizsgáltatnia a szív-érrendszerének állapotát.

Férfiaknál 45 év feletti életkor, nőknél a menopauza utáni életkor.
Ha a felmenők közt volt, van szív-érrendszeri betegség.
Amennyiben magas koleszterinszinttel vagy magas vérnyomás betegséggel élünk.
Ha cukorbetegek vagyunk.
Túlsúly- és elhízás esetén.
Mozgásszegény, ülő életmód mellett.
Dohányzás (passzív dohányzás) esetén.
Ha krónikus, kezeletlen stressz jellemzi az életünket.
Bármilyen szívbetegségre utaló tünet, például mellkasi fájdalom, szívdobogás-érzés, nehézlégzés, fáradékonyság esetén.

Fotó: 123rf.com

Ezek a legfontosabb vizsgálatok

– Nagylabor vizsgálat
Ez az első lépés egy összetett diagnózis kialakításában, amely a szervezet mélyén zajló folyamatokról ad részletes információt.
– Kardiológiai vizit
A vizit része a vérnyomás- és pulzusmérés, a szakorvosi manuális vizsgálatok, a szívultrahang, a laborértékek elemzése és az anamnézis felvétel.
– Nyugalmi EKG
Az EKG vizsgálat során a készülék a szív elektromos tevékenységéről készít görbéket egy papírszalagra.
– Arteriográfos vizsgálat
Az arteriográfia az erek állapotának fájdalmatlan felmérése, amely egy készülékhez kapcsolódó, karra rögzített mandzsettával történik. Az elkészült leletből képet kapunk az érfal állapotáról, tehát kiderül, hogy normál, összehúzódott vagy kitágult állapotban van-e. Ezen kívül tájékozódhatunk arról, mennyire rugalmas vagy merev a főütőér, és hogyan dolgozik a szív.
– Szívfrekvencia-variabilitás mérés
A gyors, fájdalommentes felmérés során a szív válaszkészségét vizsgálják, amivel a körülményekre, azok változásaira reagál. Az eredmény sokat elárul az általános egészségi állapotról, fizikai és pszichés terhelhetőségről, és stressztűrő képességről.