Mindig szívroham jele a mellkasi fájdalom?

A válasz nem – ám gyakran nehéz megkülönböztetni, mi lehet a mellkasi fájdalom valódi oka, ha nem a szívroham váltja ki. Lássuk, mit kell tudnunk róla.

Számtalan ember tapasztalja meg a mellkasi fájdalom érzését élete valamely szakaszában – ezen tünet miatt emberek milliói kerülnek sürgősségi osztályra, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy 50-75 százalékuk a szívprobléma diagnózisa nélkül távozik onnan – számol be az Everydayhealth.com.

Noha a kellemetlen mellkasi fájdalom nem minden esete életveszélyes, a tünet valóban a szívroham leggyakoribb jele minden korosztályban – ezért komolyan kell venni.

“Vannak konkrét jelek, amelyek arra utalnak, hogy szívroham esete áll fenn” – hívta fel a figyelmet Richard C. Becker orvos, a Cincinnati Egyetem Szív-, Tüdő- és Érintézetének igazgatója és főorvosa, valamint az Amerikai Szív Szövetség (American Heart Assiciation – AHA) nemzeti önkéntes szakértője.

Fotó: 123rf.com

„Az újonnan fellépő vagy súlyosbodó mellkasi fájdalom a mellkas közepén – különösen ha az a nyakba, állkapocsba, vállba vagy karba sugárzik -, és hirtelen vagy gyorsan progresszív gyengeséggel, légszomjjal, verejtékezéssel vagy szédüléssel, hányingerrel társul, esetleg hányással, az szívvészhelyzetet jelezhet és orvosi vizsgálatot igényel” – mondta.

A túlélés azonnali kezeléssel lehetséges

A szívroham különböző korú embereket érinthet.

„A szívinfarktusok számának általános csökkenése ellenére a szám a fiatal felnőttek körében is emelkedik” – mondta Darcy Banco orvos, a New York-i NYU Grossman School of Medicine egészségügyi osztályának biztonságért és minőségért felelős vezetője. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (Centers for Disease Control and Prevention – CDC) szerint 2020-ban 10-ből körülbelül 2 koszorúér-betegség okozta haláleset 65 évnél fiatalabb felnőtteknél fordult elő.

Amennyiben súlyos tüneteket tapasztalunk, az idő a lényeg. A szívroham miatti halálesetek körülbelül fele a tünetek megjelenését követő első 3-4 órában következik be – hangsúlyozza a Los Angeles-i Cedars-Sinai Medical Center. A Harvard Medical School jelentése szerint a szívinfarktus áldozatainak több mint 90 százaléka túlélő lehet, ha gyorsan kezelik.

„A késedelmes ellátás nemcsak a szívrohamon átesett embereket teszi ki a halál kockázatának, hanem a jól bevált kezelések általános előnyeit is csökkenti” – mondta Becker. – “A legfontosabb, hogy ha szívrohamszerű tüneteink vannak, ne várjunk, ne habozzunk!”

Aki azt gyanítja, hogy szívroham jeleit tapasztalja, hívjon mentőt, vegyen be egy rendszeres erősségű aszpirint, üljön vagy feküdjön le, miközben a sürgősségi orvosi ellátást várja.

Fotó: 123rf.com

A mellkasi fájdalom néha emésztési probléma

Mint már említésre került, a mellkasi kényelmetlenség bizonyos típusai kevésbé súlyos probléma tünetei is lehetnek.

„A mellkasi fájdalom leggyakoribb, de kevésbé veszélyes okai lehetnek – amelyeket gyakran összetévesztenek a szívinfarktussal -, az emésztési zavar, a savas reflux vagy a gastrooesophagealis reflux betegség” – sorolta Adriana Quinones-Camacho orvos, az NYU Langone Health kardiológusa. Hozzátette: a súlyos gyomorégést még egyes orvosok is nehezen különböztetik meg a szívrohamtól.

A Cleveland Klinika becslése szerint a gastrooesophagealis reflux betegség (GERD vagy krónikus savas reflux) felelős a nem szívvel összefüggő mellkasi fájdalmak 50-60 százalékáért.

A gyomorégés általában égő érzést vált ki a mellkasban, amely valójában a nyelőcsőben jelentkezik – ez egy izmos cső, amelyen keresztül a táplálék a torokból a gyomorba jut. A panasz gyakran evés után, fekvés vagy lehajolás során érzékelhető – hívja fel a figyelmet a Mayo Klinika.

Ha savlekötők, vagy akár a böfögés enyhítik a tünetet, az arra utal, hogy a kellemetlen érzés a gyomorégés következménye. Ám ha az égető érzést izzadás és légzési nehézség kíséri, akkor valószínűbb, hogy szívproblémát jelez!

„Amennyiben a kellemetlen érzés csak akkor jelentkezik, amikor bizonyos ételeket eszünk – legyen az fűszeres chili vagy valami más – , máskor sosem, valószínűleg emésztési zavarról van szó” – hangsúlyozta dr. Quinones-Camacho.

A Cleveland Klinika felhívja a figyelmet arra is, hogy egyesek az angina nevű mellkasi fájdalmat – amely jön és elmúlik – hasonló érzésként jellemzik, mint az emésztési zavart.

Az angina oka az artériák szűkülete, ami átmenetileg csökkentheti a szív véráramlását. Szívinfarktus esetén a véráramlás hosszabb ideig mérséklődik és maradandó károsodást okozhat a szívizomban.

Angina esetén a pihenés vagy a gyógyszeres kezelés (nitroglicerin) gyorsan stabilizálja a szívet, de ha szívrohamot kapunk, ezek nem enyhítik a tüneteket. Az angina néha a szívinfarktus figyelmeztető jele lehet, ezért ha az állapot nem javul gyorsan, vagy rosszabbodik, fontos mentő hívni.

Fotó: 123rf.com

A mellkasi fájdalom oka egyéb is lehet

A nem szív eredetű mellkasi fájdalom egyéb okai közé tartoznak a krónikus tüdőbetegségek, fekélyek és pszichológiai rendellenességek – például a stressz, a szorongás és a depresszió. S még ha a mellkasi fájdalom forrása nem is ismert, a kutatások alapján nagyobb a szívroham kockázata.

Egy, 2022 tavaszán közzétett tanulmány megállapította, hogy a meg nem határozott okból mellkasi fájdalommal küzdő egyéneknél 15 százalékkal nagyobb volt a szívroham kockázata a háziorvoshoz való látogatást követő első évben, mint azoknál, akiknél nem jelentkezett ilyen panasz.

A tanulmány szerzői szerint a megnövekedett kockázat a következő 10 évben sem csökkent.

“Amennyiben a mellkasi fájdalom csak akkor jelentkezik, amikor a mellkast megnyomják, valószínűbb, hogy izom-csontrendszeri problémáról van szó, a gond izmokkal vagy csontokkal kapcsolatos” – hívta fel a figyelmet Quinones-Camacho. „Ha megérintjük a területet és ez fájdalmat vált ki, annak oka a mellkasfal izmaiban keresendő. Még ha kevésbé valószínű is, hogy szívroham áll a háttérben, az emberek nagyon különböző módon élhetik meg.”

Vagyis, ha kétségeink vannak, inkább forduljunk orvoshoz!