Érszűkületet okozó rizikófaktorok 2012-09-06 Szív és érrendszer Megosztás: Tweet Évekig tünetmentes lehet, és sokszor csak a végzetes következmények hívják fel a figyelmet az érszűkületre. Holott Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus szerint korai felismeréssel, megfelelő óvintézkedésekkel és életmódváltással olyan betegségek előzhetők meg, mint az agyvérzés, a szívinfarktus, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulás vagy a végtagi bénulás. Stroke és infarktus is lehet a következmény Az elhanyagolt érszűkület következményei igen súlyosak lehetnek: amennyiben még lehetséges, gyógyszeres értágítással kísérletezhetünk, később már csak az ereken végzett műtét segíthet és a végtag keringésének teljes kritikus megállása esetén kerül sor az amputációra! Ugyanakkor tudnunk kell, hogy az érszűkület egy ún. sokér-betegség: minden alsó végtagi érszűkület szövődhet stroke-kal és/vagy szívizom infarktussal. Adatok is igazolják, hogy például alsó végtagi érszűkület után hány évvel a leggyakoribb a stroke, vagy a stroke után hány évvel „jön” az infarktus, de az is, hogy infarktus után mikor számíthatunk a következő infarktusra, vagy stroke-ra, illetve alsó végtagi érelzáródásra. A specialisták ismerik ezeket az adatokat és tisztában kell lenniük a felelősségükkel: a dohányzás azonnali teljes elhagyása, testsúlycsökkentés, a fizikai aktivitás növelése, például séta, úszás, más sportok bevezetése a legfontosabb életmódbeli változtatások, amit a magas vérnyomás-, cukor-, koleszterin-kontroll mellett meg kell tenni! Fiatalabbak is veszélyeztettek lehetnek! Az érszűkületet okozó legjelentősebb rizikófaktorok a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérzsír- és húgysavszint, a vesefunkció eltérései, az elhízás, a mozgásszegény életmód és családi hajlam. Mivel ezek a tényezők meglehetősen sok embernél fennállnak, szinte törvényszerű, hogy hazánk régóta a szív-és érrendszeri betegségek élmezőnyében van. Bár az arterioszklerózis elsősorban az idősebb korosztály betegsége, akinek húszéves kora óta napi egy doboz cigaretta a fejadagja, akár már 40 éves korában is számíthat érszűkületre- figyelmeztet Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus. Mikor ajánlott a rendszeres szűrés? Bizonyos rizikófaktorok esetén mindenképpen érdemes évente részt venni a szűrésen. Egyes problémák jelentkezésekor pedig valóban nem halogatható tovább a kivizsgálás. Ezek az alábbiak: – túlsúly – dohányzás – stresszes élethelyzet, munkakörülmények – magas vérnyomás – magas vérnyomás és szívbetegség családi halmozódása – változó kor megjelenése a hölgyeknél – magas koleszterin és/vagy trigliceridszint – jellemző panaszok megléte – váratlan memóriazavar- az agyi erek meszesedésének egyik első tünete lehet! Forrás:
