Erős szívdobogás? Mi okozhatja a gyakori EKG eltéréseket?

Az EKG az egyik legfontosabb kardiológiai vizsgálat, amely számos eltérésre, zavarra fényt deríthet, és amelynek értelmezése kizárólag szakorvosi kompetencia.

Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a leggyakoribb okokat vette számba, amelyek eltéréseket okozhat a normál EKG-hoz képest.

Miről árulkodik az EKG?

Az EKG vizsgálat során a készülék „görbéket” rajzol egy papírra, amely tulajdonképpen a szív elektromos tevékenységét ábrázolja. A vizsgálat során feltérképezhető a percenkénti szívverések száma, azok szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, károsodása, a ritmuszavarok, koszorúér betegség. Számos további faktor mellett az EKG-val információhoz lehet jutni a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól vagy azok esetleges mellékhatásairól is. Veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, ritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezése céljából alkalmazható a vizsgálat. Éppen ezért a nyugalmi EKG alapvető része a kardiológiai kivizsgálásnak.

Mi történik a nyugalmi EKG vizsgálat során?

Az EKG a végtagokon és a mellkason elhelyezett elektródákból gyűjti össze az elektromos jeleket, amelyeket görbeként ábrázol egy papírszalagon. A kardiológusok minimum 10, de komolyabb kivizsgálás esetén érdemes 12 elvezetéses EKG-t alkalmaznak, sőt további speciális elvezetéseket is használnak   a 12 elvezetés mellett, mert ez nyújtja a legpontosabb képet a szív aktuális állapotáról. A nyugalmi EKG elvégzése semmiféle előkészületet nem igényel a páciens részéről, csupán a vizsgálat közbeni nyugalom a fontos, mert még a beszéd is befolyásolja az eredményt. A páciens hanyatt fekszik, csuklóira és bokáira fémelektródát rögzítenek, 8-at mellkasra és 4-et a karokra, a bokákra. Az orvosok tisztában vannak azzal, hogy a nyugalmi EKG eredményei alapján a szív falvastagságára csak következtetni lehet, a billentyűk, nagy erek működéséről, a terhelés után jelentkező ingerületvezetési zavarokról szinte semmilyen tájékoztatást nem ad a vizsgálat. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét, vagyis terheléses EKG-t végeznek.

Milyen eltérést jelezhet az EKG? 

Az EKG elérés nem feltétlenül utal arra, hogy a szívünk beteg, sokszor teljesen ártatlan jelenségre hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor van néhány eltérés, ami rendellenességre utalhat, és további kivizsgálást igényel. Íme, a leggyakoribbak:

Szabálytalan szívverés

Percenként 60-100 szívverés tekinthető tipikusnak, ha ennél lassabb vagy gyorsabb szívverést detektál az EKG, azt érdemes tovább elemezni, hogy kiderüljön a – gyakran ártatlan – ok. 

Szabálytalan szívritmus

Mindenkinek megvan a maga szívritmusa, amihez képes előfordulhat, hogy változást érzünk, mintha gyorsabban verne a szívünk, esetleg rebegés-szerű érzetünk van. Az EKG segít az orvosnak észrevenni a normál ritmustól való eltérést, de csak akkor, ha az épp a teszt alatt zajlik. Mivel erre kicsi az esély, ilyen esetekben sokszor 24 órás EKG vizsgálatot szoktak javasolni.

Eltérés a szív alakjában

Az EKG alapján az orvosnak elképzelése lehet arról, milyen erősen dolgozik a szív egy adott része. Egy eltérés arra is rámutathat, hogy a szív egy szekciója nagyobb vagy vastagabb a többinél. A megvastagodott szív arra is utalhat, hogy a szívnek meg kellett erősödnie, mert túl erősen kell pumpálnia a vért, aminek természetesen fontos megkeresni az okát. 

Elektrolit egyensúly zavar

Az elektrolitok fontosak a szív kiegyensúlyozott működése szempontjából, ezért ha felborul például a kalcium, a magnézium, a nátrium vagy a kálium egyensúlya, az zavarokat okozhat a szívritmusban. 

Gyógyszer mellékhatás

Egyes gyógyszerek (például a béta-blokkolók és a nátrium csatorna-blokkolók) okozhatnak az EKG-n látható eltéréseket, ezért a vizsgálat elvégzése előtt végig kell beszélni az orvossal a rendszeresen szedett gyógyszerek listáját.

Magas vérnyomás

Nem maga a magas vérnyomás eredményezi az EKG eltérést, hanem a következtében kialakult rendellenességek, például a szív izomzatának megvastagodása. 

„A nyugalmi EKG olyan fontos és alapvető vizsgálat, amelyet évente érdemes lenne elvégeztetni mindazoknak, akik gyanús kardiológiai tüneteket tapasztalnak, stresszes életet élnek vagy a családjukban előfordultak már szív-érrendszeri betegségek, a leletek értelmezése és a szükséges további vizsgálatok elrendelése azonban mindig szakorvos feladata” – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

Forrás: https://napidoktor.hu/index