Mikor ajánlott és mikor nem a terheléses EKG?

A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, vagyis, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál.

Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa arról beszélt, mikor ajánlott és mikor ellenjavallt a vizsgálat.

Milyen esetekben ajánlott?

Vannak olyan betegségek is, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét. Ezt nevezzük terheléses EKG-nak, amelyet az alábbi esetekben érdemes elvégezni:

  • Ha a szűrés során nagyobb szív-érrendszeri kockázatra derült fény.
  • A szív koszorús ereinek esetleges szűkületéből adódó vérellátási zavar gyanúja esetén.
  • Az alkalmazott terápia hatékonyságának monitorozására. A terheléses EKG vizsgálattal mind a gyógyszeres, mind az életmódkezelés eredményeit vizsgálni lehet.
  • Az esetleg már kialakult károsodások felméréséhez.
  • A szív és a keringési rendszer terhelhetőségének felmérésére.
  • Ritmuszavar provokálása is lehetséges a terhelés során.
  • A szívfrekvencia és a vérnyomás változása is megfigyelhető terhelés alatt.
  • Nem kardiológiai jellegű műtétek kockázatbecslésére is alkalmas a vizsgálat.

Milyen esetekben nem ajánlott?

Annak ellenére, hogy a terheléses EKG biztonságos vizsgálat, természetesen mérlegelni kell az esetleges kontraindikációkat. Ezek lehet relatívak és abszolútak. Ez utóbbi annyit tesz, hogy ha fennáll egy abszolút kontraindikáció, nem szabad elvégezni a vizsgálatot. Relatív ellenjavallat esetében az orvosnak mérlegelni kell az adott személy állapotát és ennek tudatáéban dönteni.

Milyen az abszolút kontraindikációk?

  • Aortarepedés – a főverőér falának hosszanti, lap szerinti szakadása (az ér teljes átlyukadása nélkül) – a vizsgálat a további repedést kockáztatná.
  • Akut miokardiális infarktus utáni 48 órában – a terheléses EKG hatására romolhatna az állapot.
  • Instabil angina pectoris (a szívizom vérellátási zavara miatt kialakult tünetegyüttes) akut fázisában – akár infarktus vagy szívritmuszavar is kialakulhat.
  • Ha fennáll a komoly szívritmuszavar lehetősége – a keringés összeomolhat a terhelés miatt.
  • Szívelégtelenség vagy megbomlott keringési egyensúly – összeomolhat a keringés, szívritmuszavar alakulhat ki a vizsgálat következtében.
  • Tüdőembólia és tüdőinfarktus akut fázisa – szintén összeomolhat a keringés, szívritmuszavar következhet be.
  • Szívizomgyulladás akut fázisa – nő a szívritmuszavar kockázata.
  • Súlyos aorta szűkület – ájulást és ritmuszavart okozhat a terheléses EKG.
  • Szívbelhártya gyulladás – nőhet az embólia rizikója.
  • Mélyvénás trombózis – ugyancsak az embóliakockázat miatt tilos a vizsgálat.

Melyek a relatív kontraindikációk?

  • Súlyos magas vérnyomás.
  • Bal oldali aorta szűkülete.
  • Komoly elektrolit (például nátrium, kálium, magnézium, kálcium) egyensúlyhiány.
  • Súlyos hipertireózis (pajzsmirigy túlműködés).
  • Középsúlyos aortaszűkület.
  • Kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt szívritmuszavar.
  • Obstruktív hipertrófiás kardiomiopátia (szívizom megvastagodással járó elfajulás).
  • Másod- vagy harmadfokú AV-blokk (egyfajta ingerületvezetési zavar).
  • Egy hónapon belül történt stroke.
  • A kardiológusnak mérlegelnie kell

A terheléses EKG vizsgálat előtt csupán annyi előkészület szükséges, hogy a páciens kényelmes ruhába, cipőbe öltözik, és még előzetesen tájékoztat a szedett gyógyszerekről. Ezekről ugyanis el kell dönteni, hogy bevegye-e őket a vizsgálat előtt vagy sem. Ugyanígy előzetesen döntünk arról, hogy milyen terhelésnek tehetjük ki az adott pácienst, amit az alkalmazott kerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével érhetünk el” – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. – Az eredmények sok mindenről árulkodnak, és fontos kiindulópontját jelentik a kardiológiai kivizsgálásnak, de számos esetben az EKG-jel csak felveti bizonyos betegségek gyanúját, amit majd egyéb vizsgálatokkal kell a szakembernek igazolnia vagy kizárnia azokat.

Forrs: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.