Olyan a kapcsolatom, mint az állóvíz

Bús István arról beszélt a Csak csajok műsorában, mit tehetünk akkor, ha egy olyan kapcsolatban élünk, ami bár kívülről jól működőnek tűnik valójában már csak rutinból működnek

Sokszor megesik, hogy csak akkor döbbennünk rá arra, hogy párkapcsolatuk megromlott, mikor szakításra kerül sor. Gyakran olyan jól működik saját magunk átverése és a mindennapi rutin mögé való elbújás, hogy semmilyen jelre nem figyelünk fel.

Figyelmeztető jel lehet, ha egyre kevesebb időt töltötök együtt, és abban a kevés időben sem nagyon tudtok mit kezdeni egymással. Egyre kevésbé figyeltek oda egymásra, nem érdekel, hogy hol jár a másik, mit csinál, hogy érzi magát, kivel van.

Gyakran előfordul, hogy megrekedtek egy szinten, egy helyben toporogtok és nincs is kedvetek továbblépni. Már nem is vitatkoztok, a teljes érdektelenség jellemzi életeteket. Mindennek persze már csak hab a tetején, hogy a szexuális életetek is megszűnt létezni.

De vajon érdemes változtatni ezeken az eseményeken? Bús István szerint feltétlen meg kell próbálni változtatni. Nyugodtan meg kell beszélni mindent, és nem szabad a másik félre várni. Ilyenkor fel kell dobni a közös életet és új programokat szervezni. „Ha nem foglalkozunk a kapcsolatunkkal előbb utóbb atomjaira fog hullani.”

Nem feltétlen kell azonban, hogy fájjon a fejünk, amiatt hogy túl nyugodt a kapcsolatunk, hiszen a mai rohanó világunkban, gyakran ez jelent felüdülést. Egy csendben elkültött vacsora néha minden extrém programnál többet ér.

A korábbi generációk kapcsolatai valószínűleg azért tartottak tovább, mert hajlandóak voltak „megjavítani” azt. Inkább dolgoztak azon, hogy újra egymásra találjanak, mint hogy „lecseréljék” egy másokra.

Forrás: