Doktor Úr, a maga szíve sose fáj? 2010-11-14 Reggeli Napidoktor Megosztás: Tweet Az élet legfontosabb jele, ha dobog a szívünk. Ám az sem mindegy, hogy milyen gyorsan. Hogy vannak-e köztük extra szívdobbanások. A szív panaszai sokfélék lehetnek, ahány ember, annyiféle szívdobbanás. Zámolyi doktor alighogy ?summa cum laude? elvégezte az orvosi kart, hamarosan kardiológiával kezdett foglalkozni. Több mint tíz esztendeje a Bajcsy Zsilinszky Kórház Kardiológiai osztályát vezeti. Érdeklődésének tárgya a ritmuszavarok korszerű diagnosztikája és terápiája, a pacemakerek. Ő vezette be Magyarországon először a rádiófrekvenciával is megszüntethető a ritmuszavart. Mit éreznek a páciensek a fejlődésből? – Hogy élnek! Vannak olyanok, akiknél a keringést állítjuk helyre ezzel a módszerrel. Ettől olyan változás áll be, mintha egészséges lenne a szívük. Vannak olyanok, akiknél a szív elégtelenségét javítjuk a készülék segítségével. És léteznek olyan betegek is, akik életveszélyes ritmuszavarban szenvednek. Pacemakerek egyébként már a 60-as évektől léteznek, de egyre korszerűbb készülékek kerülnek forgalomba, olyanok, amelyek egyre többet tudnak technikailag.– Mikor ajánlott orvoshoz fordulni? Hiszen sokszor érzünk extra vagy gyors szívverést. – Ha valaki gyorsnak érzi a pulzusát, ha gyakran megszédül, ha eszméletvesztés következik be, mindenképpen orvost kell felkeresnie, a legjobb, ha egyből kardiológushoz fordul. Az ő dolga az, hogy kinyomozza az okokat. Még az is megeshet, hogy nem talál megfogható magyarázatot a tünetekre. – A szívritmuszavar hány embert érint? – Nehéz lenne számot mondani. A legvalószínűbb az 1 százalék körül van, de az is lehet, hogy ez a jóval nagyobb. A szívritmuszavar lehet szívbetegség következménye, de más, úgynevezett szíven kívüli (extracardialis) betegségeknél is előfordulhat. A szívizom-betegség miatt kialakuló ritmuszavarok leggyakrabban koszorúér-betegség kapcsán jelentkeznek. A szívkoszorú-ér szűkület vagy elzáródás talaján kialakult szívizom infarktus az elhalt izomsejtek szabályostól eltérő ingerületvezetési- és képzési tulajdonságai miatt hajlamosít ritmuszavarra. A szívinfarktusban a leggyakoribb halálok a ritmuszavar. A szívizomgyulladás szintén az izomzatban és környezetében létrejött aktuális biokémiai változások kapcsán okoz problémát. Sajátos, főleg a szívizomzat mennyiségi és minőségi elfajulásával járó kórképek a cardiomyopathiak, melyek érthető módon ritmuszavarra hajlamosítanak. Ide sorolhatók a véráramlási (haemodinamikai) okok is, ahol lehet gond a szokásosnál nagyobb mennyiségű vér jelenléte a szívüregekben, mely falfeszüléssel jár. Ezt hívják volumen-terhelésnek, de ugyancsak problémát okozhat, ha a szív munkája valamilyen billentyű szűkület miatt megnövekszik, ekkor beszélünk nyomás-terhelésről. Forrás:
