Beszélj, hogy megmondjam, ki vagy!

A beszéd azért jön létre, hogy gondolatainkat közöljük, mert úgy hisszük fontos, hogy a környezetünk is megismerje.

Éppen ezért zavaró, amikor valakit nem tudunk követni, mert túl gyorsan és érthetetlenül mondja, vagy éppen összefüggéstelenek a mondatai.

Tesztkérdés: Mit gondol, melyik emberi mozgásforma a legbonyolultabb? Válasszon az alábbiak közül:

a, orrunk megérintése domináns kezünk kisujj első percével

b, beszéd

c, lábujjal megszólaltatni egy húros hangszert

Amennyiben Ön a beszédet jelölte meg, úgy helyes a válasz! Nem véletlen, hogy a gyermek fejlődése során a beszéd jelenik meg legkésőbb. Nagyon finom izommozgásokat kell összehangolni deréktól felfelé, hogy létrejöjjön gondolataink hallható formája.

Minthogy nagyjából kétszáz izom dolgozik, amikor beszélünk, sok mindent elárul rólunk a látvány és a hangzás. Hozzáértő fül és szem viszonylag nagy pontossággal diagnosztizálja aktuális lelki állapotunkat, kulturális hátterünket, közvetlen környezetünk beállítódását. Számos múltbéli félelem, sérelem, pozitív vagy negatív hatás rejtőzik az artikulációnk pontosságában, a beszédünk ritmusában és tempójában.

A beszéd közben felhasznált levegőmennyiség árulkodhat arról, hogy milyen a pillanatnyi lelki állapotunk, a hangszínünk lebuktathat, ha éppen valólant állítunk, vagy nem hiszünk abban, amit mondunk. A beszédünkből kiderül, hogy éppen mennyire vagyunk felkészültek, elszántak, magabiztosak vagy éppen bizonytalanok.

Természetesen az életkori sajátosságok befolyásolják a beszédképet. Egészséges fejlődésű gyerekek esetében nem csak megváltozott viselkedés utalhat egy-egy otthoni- elhúzódó, vagy akut- konfliktusra, a gyermek beszéde arról is árulkodik, hogy mennyit áldoznak a körülötte élő családtagok, legfőképp a szülei, élete első és meghatározó részére.

A rajzfilmeket buzgón és sokat néző gyermekek sokkal lustább beszédszervi izmokkal rendelkeznek, szüleikkel face to face cseverésző társaiknál. Sokszor a torzan és pontatlanul ejtett szavak mögött az egésznapos rajzfilmdömping vagy hangosan szóló rádió hatása bújik meg. A gyerekek a mesefigurák angol artikulációs bázison alapuló beszédmozgás mintáját követve könnyen elvesztik a fonalat anyanyelvük elsajátításakor.

A mai rohanó világban az infosztráda, amely oly sokszor szerepel a felnőttek kifogásai közt, könyörtelenül bedarálja azokat a gyerekeket, akiket szüleik nem kellő körültekintéssel vezetnek be a világ rejtelmeibe! Statisztikai adatok festenek borús képet a jövőről, hiszen egyre több a beszédhibás, beszédzavaros gyerek (közel megduplázódott a számuk!)

Természetesen a beszédhiba nem halálos kór, és egy kis közös munkával viszonylag hamar javítható, mégis sokan gondolják úgy, hogy gombnyomásra megjavul a gyerek érthetetlen hablatyja vagy éppen hibásan ejtett hangzója. És ez még nem a teljes kép. Hiszen a gyerekekből egyszer csak felnőttek lesznek?

A felnőttek nem gondolnak arra, hogy azért megy, nehezebben minden nekik- persze kivételek mindig vannak – mert nem tanultak meg megfelelően beszélni.A fiataloknál egyre gyakrabban olyan jelenségek, amelyek régebben csak idősebb korban jelentkeztek; ilyen például az aszimmetrikus artikuláció. Amikor beszéd közben csak az egyik oldal dolgozik. Egy idő után annyira ellustulhat az arcizomzat, hogy akár agyvérzéses tünetet sejtet. Sokszor úgy indul, hogy az illető nem kap elég figyelmet, amikor mond valamit. Ártatlan kiváltó ok és látható következménye van.

Gyakori tünet, hogy gombóc van a torkunkban, amikor beszélünk. Ez a szorongáson kívül visszavezethető még a rossz testtartásra, a rossz beszédhangképzésre. A beszédlégzés nem megfelelő használata is elszorítja a torkot.

Sokszor nem értjük a másikat, halljuk, hogy ?harapdálja? a szavakat. Gyakran titulálják hadarásnak elszenvedői, de a legtöbbször csak felgyorsult beszédtempó és rossz beszédritmus van a háttérben. Az ok lehet az, hogy nem kapja meg az illető az elvárt figyelmet, de mégis szeretné tudtul adni közlendőjét, van, hogy türelmetlen mindenkivel, legfőképpen saját magával, de olyan is előfordul, hogy úgy hiszi előbbre jár az agya, mint a szája. Ez utóbbinál inkább csak nem tudja, mit akar mondani.

Felnőtteknél könnyebb és nehezebb is a hibák és torzítások javítása. Könnyebb, hiszen, ha valaki eljut arra a pontra, hogy saját magával szemben támasztja elvárásait, tudatosabban és megfelelő gyakorlással igen szép eredményeket lehet elérni. Olyan eset is előfordul, amikor gyermekként kijavítottak minden hibát az illetőnél, de kamaszkorában ?elállítódott? valami.Nehezebb, mert az évtizedesen rosszul rögzült izommunka ?átprogramozása? jóval több fegyelmet és kitartást igényel. Nagyon sokat ront a mai fiatal felnőttek beszédén az anglicizáló média. A magyar nyelv egyedi sajátosságaitól erőteljesen eltérő angol hangzás trendisége pörölyként üti szét a fejekben az eredeti ritmust hangsúlyozást és a hanglejtést.

Az igény arra, hogy egyedi legyen, mindenkiben megvan, csak kevesen gondolják, hogy igényeiket a saját gondolataik közkinccsé tételével is elérhetik, bár ilyet üzletben tényleg nem lehet venni. Így aztán azok profitálnak, akik kifigyelik a személyiségünk titokzatosnak gondolt jelzéseit abban a pillanatban, ahogy beszélni kezdünk?.mindezt bővebben a Retorika és a Beszédtechnika tudományának megismerésével meg lehet tanulni. A lényeg, hogy meglegyen az elvárás saját magunkkal szemben. Ha már egyszer nekifeszül az ember saját maga kiművelésének vagy legalább szintrehozásának, lesz is eredménye. Ki tudja, lehet, hogy 10 év múlva az lesz divatos, hogy teljes mondatokban bő szókinccsel beszélgessünk.

Forrás: