Az allergiás asztma tünetei és kezelése 2011-08-22 Reggeli Napidoktor Megosztás: Tweet Dr. Kósa Lajos allergológus a Csak Csajokban beszélt arról, hogy hogyan ismerhetjük fel és kezelhetjük az allergia okozta asztmát. Az asztma az allergia mellett korunk népbetegsége, a lakosság 6-7%-a érintett. A betegség vagy úgy alakul ki, hogy vagy a légutak gyulladása, vagy a különböző külső ingerekre adott fokozott válaszreakciók következtében légúti szűkület jön létre. Általában rohamokban jelentkezik, és gyógyszeres kezeléssel, immunterápiával megszüntethető, vagy csökkenthető a tünet. Gyermek- és felnőttkorban egyaránt jelentkezhet asztma, de jellemzően a gyermekkori asztmának lehet köze az allergiához, ez felnőtt korban igen ritka. Az életkor előrehaladtával, általában kisiskolás korban meg is szűnnek a panaszok. A felnőttkori asztma már súlyosabb, jobban oda kell rá figyelni. A tünetek súlyossága betegenként, és rohamonként változik, a rohamok gyakorisága is igen eltérő lehet. A rohamok alatt kialakuló légúti szűkület miatt a betegeknél légszomj, majd száraz köhögés jelentkezik. Mivel a hörgőszűkület a kilégzés nehezítettségéhez vezet, a betegeknél a szapora légzés mellett kifejezetten megnyúlik a kilégzési idő. A roham alatt az asztmások többnyire inkább ülő helyzetben érzik jobban magukat, így könnyebben lélegeznek Később a bőr, az ajkak szürkesége is megfigyelhető. Az oxigén hiánya és a széndioxid visszatartása miatt kezdetben fokozott ingerlékenység, majd később tudatzavar, eszméletvesztés is felléphet. Ha nem használ a gyógyszer, azonnal forduljunk orvoshoz. Az asztma kialakulásában jelentős szerep jut az allergiás folyamatoknak. Az allergiás reakció során gyulladáskeltő anyagok szabadulnak fel, melyek hörgőgyulladást okoznak, következményes hörgőszűkülettel. A leggyakoribb kiváltó allergének közé tartoznak a pollenek, az állati eredetű anyagok (szőr, toll, poratka, illetve annak ürüléke), gyógyszerek, vegyszerek (pl. hígító, benzin), valamint egyes élelmiszerek (tej, tojás, liszt). Az allergiás eredetű asztmánál fontos a kiváltó allergének ismerete. Nem csak allergiás eredetű tényezők válthatnak ki asztmás rohamot. A tüneteket bizonyos gázok (szmog, dohányfüst, stb.) belégzése, egyes vírusfertőzések, fizikai megterhelés, illetve lelki tényezők, mint például a szorongás és a stressz ugyancsak előidézhetik. A beteg szempontjából alig van különbség a különböző asztmafajták között, tulajdonképpen csak annyi az eltérés, hogy az allergiás asztma csak szezonban okoz panaszokat, addig másik típusa egész évben. Az utóbbi időben kimutatták, hogy a betegség kialakulása a környezeti hatásokon kívül, örökletes tényezőkkel is összefügg. Azoknál, akiknek a családjában előfordul allergiás betegség, illetve asztma, gyakrabban lehet számítani asztmás megbetegedés kialakulására, ha mindkét szülő asztmás beteg, akkor 70-80% esélye van, hogy a gyerek is az lesz. Kezelése a betegség súlyosságától függően vagy a roham idején beadott hörgőtágítókkal zajlik, vagy súlyosabb esetekben állandó gyógyszerezésre szorul a beteg. Sokan úgy gondolják, hogy teljesen meggyógyítani nem lehet egy allergiást, de allergén specifikus immunterápiával tünetmentessé tehető a szenvedő beteg. Az allergiás eredetű asztmánál jól működhet az immunterápia, aminek során az allergén anyagot beviszik a szervezetbe, így csökken az allergia, vagy akár el is múlik, ezzel együtt pedig az asztma is eltűnik. A megfelelő életmód az asztmás betegek életminőségét jelentősen javítja, a rohamok gyakoriságát mérsékli. Az életmód kialakítása során a kiváltó tényezők ismerete és azok kerülése a legelső lépés, tehát például allergiás eredetű asztmánál fontos, hogy minél jobban elkerüljük az allergéneket. Ezzel csökkenthetjük az asztmás roham kockázatát. Forrás:
