Kézműves borok a Skanzenben

A szentendrei Skanzen őszre hangoló, vidám eseményének, a Borünnepnek az idei fő témája a hazai borászok keze munkáját dicsérő nedűk kínálata mellett a művészet.

Az ízletes borokon kívül idén a szervezők meghitt, tematikus udvarok gazdag programkínálatával szórakoztatják a vendégeket, akik az italok fogyasztása közben irodalmi kalandozásokat tehetnek, vagy jazz zene mellett kellemes baráti beszélgetéseket folytathatnak a lugasokban és a boros kiállítók sátrainál.

Szeptember beköszöntével országszerte megindul a szőlőkben az élet. A lusta nyár után mindenki szorgoskodik és a nap érlelte termésének cukorfokát vizsgálja. A szentendrei Skanzenben is elkezdődnek a szüreti munkálatok és szeptember 7-én és 8-án egy vidám, családi fesztivállal indítják az országos boros rendezvények sorát, egy héttel megelőzve a 22. Budavári Borfesztivált.

Társaságban, meghitt környezetben eltöltött önfeledt percek, házias ételek, vérpezsdítő jazz zenével és irodalmi borkóstolókkal fűszerezve. Ezt kínálja a Szabadtéri Néprajzi Múzeum idei boros rendezvénye a látogatóknak. 24 családi pincészet tölti meg válogatott termésének eredményeivel az Észak-magyarországi falu portáin sorokozó sátrait, így az édes, savanykás, testes, fűszeres, gyümölcsös kézműves nedűk széles választéka bírja hosszas maradásra a tájegységben a szomjazókat. Az ízlelőbimbók elmerülhetnek a szekszárdi italok világában; a testes vörös, lágy rosé, illetve alacsonyabb savtartalmú fehérborokban, hiszen az idei Borünnep kiemelt vendégeként az ország legrégebbi vörösboros vidéke, Szekszárd mutatkozik be, amelynek szőlőkultúrája a római korig vezethető vissza, szőlőültetvényeit pedig a családok már évszázadok óta művelik.

Az idei fesztivál újdonsága az irodalmi kalandozásokkal egybekötött borkóstoló, ahol a vendégek szombaton és vasárnap 12:30, 14:00, 15:30, 17:00 órakor regény- és versrészletek közben ismerkednek meg a magyar költészet zseniális alakjaival, miközben a kiállító pincészetek legremekebb tételeiből, a költők imádott nedűiből ízlelnek.

Fejérvári Gergely vers-sommelier megidézi a reformkor egyik legnagyobb formátumú alakját, Vörösmarty Mihályt, Jókai Mórt, aki egyszerre imádta a füredi savanyúvizet és a badacsonyi bort, de a verses időutazás tréfás történeteit hallgatva, fény derül olyan érdekes irodalmi tényre, minthogy Petőfi Sándor – aki költészetében rendszeresen említi az „istenek italát”- olyannyira nem bírt alkoholt fogyasztani, hogy sokak szerint már az is megártott neki, ha egy versében csak pusztán megemlítette a bor szót.

 

Az itallal jó barátságban lévő igényes, minőségi jazz zene is helyet kap a programok között, a Jazz udvarban szombaton 13:00, 15:00 és 17:00 órakor Csemer Boglárkát Sebestyén Áron kíséri zongorán, vasárnap 13:00, 15:00 és 17:00 órakor Jász András és Sebestyén Áron zenél.

 bor

A finom borok mellől nem hiányzik a gasztronómiai vonulat sem; a Slow Food ételvariációik lassú, komótos étkezésre intenek, míg a Nemesradnóti lakóházba betérők helyben készült borlevessel töltik meg gyomrukat. A Novaji asszonyok szombaton óriás, ünnepi kaláccsal és abroszon, kézzel nyújtott rétessel kényeztetik az édesszájúakat.

A Hagyomány udvarban kádár fáradozik legújabb boroshordóján, akitől az érdeklődők azt is megtudhatják, hogy milyen fából célszerű hordót készíteni, és mit jelent az akonanyílás, a donga, vagy éppen a csaplyuk kifejezés. Október végéig a szőlőshegyeken pezseg az élet, a család apraja-nagyja a szőlő betakarításával foglalkozik. A közösségi munka vége régen szüreti felvonulásokba és felszabadult ünneplésbe torkollott.

A múzeumban a kétnapos rendezvény leglátványosabb eseményét vasárnap a Lajta Néptáncegyüttes tagjai elevenítik fel: a fiatal lányok dézsában, énekszó közepette tapossák a szőlőt, utána szépen felöltöznek, hajfonataikat csinosítják és kezdetét veszi a díszes felvonulás. A menetben feltűnnek a szürethez kötődő eszközök, színpompás viseletek és zenészek.  Családi rendezvény lévén nem csak a felnőtteknek, hanem a gyermekeknek is bőséges programkínálattal készülnek a szervezők.

A Langaléta Garabonciások égimeszelői borvirágos tréfákkal szórakozatják a járókelőket, a kisebbek A szőlő és a csősz című szüreti mesejáték szereplőivé válnak, a karon ülőket várja a babapihenő, a nagyobbak pedig szalmabálát gurítanak, a Játék udvarban karikát hajtanak, csülköznek, vagy a különféle logikai játékok megoldásán törik a fejüket.

Izgalmasnak ígérkezik a Mester tér, ahol nyolc pici házban mesterember lakik és a gyerekek feladata, hogy a házakhoz megtalálja a megfelelő cégért. Akik a mozgásos játékkal ellentétben a kézműveskedést választják, keressék fel a Csűröskertet, ahol az ügyes kezek alól sorra kerülnek ki a papírmasé tökök, a textil almák, a terményfülbevalók és a gyümölcskosarak.

 bor2

A sportosabbak rendhagyó, friss és tormás must kóstolásával egybekötött biciklis tárlatvezetésen járhatják be Magyarország híres bortermő vidékeit a múzeumon belül, miközben számos, rég nem látott borospince ajtaja tárul fel előttük.

A szeptember 7-én és 8-án zajló Borünnep programjai szombaton rendhagyó módon nem érnek véget 18 órakor, hanem aznap kibővített, nyitva tartással 20 óráig lehet hódolni a finomabbnál finomabb boroknak és a jazz zenének a kivilágított, hangulatos szentendrei Skanzen boros lejtőin.

Forrás: