Exkluzív interjú Prokob Istvánnal, a debreceni Arany Bika Hotel belsőépítészével

Prokob István belsőépítészt köszöntöm nagy örömmel az Alexandra Könyvesház Kávézójában. Szakmai berkekből azt hallottam rólad, hogy nemcsak egyszerűen belsőépítész vagy, hanem egy vérbeli designer, aki szereti az új ízeket, új hangulatokat megvalósítani, amiket azelőtt még senki nem tervezett meg.

 Hogyan látsz neki a tervezésnek, és hogyan lesznek a tereidből ilyen különleges élmény miliők?

A felkérés, és az első találkozó után minél több személyes megbeszélést kell eszközölni, amik során le kell tapogatnom, hogy a megrendelő miben gondolkozik, milyen stílust szeret. Ha ez „be van lőve” stabilan, akkor készítünk egy alaprajzi elrendezést, ahol ő is világosan látja a tárgyakat, a járósávokat, és amikor ez lezárult, akkor pedig 3D-ben elkezdjük felépíteni, többnyire. Ha kimarad a 3D-s terv, akkor pedig sok-sok személyes konzultációra, személyes művezetésre van szükség.

Mi vezetett Téged a designeri pályára? Hogyan lett belőled sikeres belsőépítész?

Kisgyerekkorom óta mindig érdekelt a rajz, a festészet, festőművész szerettem volna lenni, erre készültem. A képzőművészetire jelentkeztem, oda nem vettek fel, és így alakult ki ez a pálya, ipari és formatervezési szakokon keresztül. A sikerhez szerintem szerencse is kell. Tudás is, szerencse is… Mick Jagger mondta egyszer, hogy jó időben, jó helyen kell ott lenni, szerintem ez így történt az én esetemben. A rendszerváltás után kezdtem, aztán folyamatosan bővült a kis cégem, de három rajzoló kollégámmal elég erős kapacitást tudunk lefedni.

prokob

Megemlítenél néhányat a legfontosabb munkáid közül?

Most az utóbbi időben a pályázati pénzek beáramlása óta nagyon fontos nekem az Aquaticum itt a Nagyerdőn, és az Arany Bika is. A régebbi időkre visszamenőleg: Max City Budapest, voltak különböző neoreneszánsz épületek, kápolnafelújítások, és magánházak is…

 Mesélnél nekünk egy emlékezetes, vagy humoros történetet, ami Veled esett meg a munkád során?

Egyszer egy hölgy a gipszstukkót gipsz tuskónak nevezte… Nem tudtam megállni, hogy ne nevessek, de ez aztán rendeződött…

 Hogyan talált Rád az Arany Bika Hotel tervezési megbízása?

 Boros Józsefet ismertem már régóta. Apróbb-cseprőbb dolgokkal bízott már meg, és az ő felkérése volt.

Hol tartanak a munkálatok?

Most a földszinti részen dolgozunk. A hotelt a portán keresztül lehet majd megközelíteni, ahol egy Croco Café nevezetű, nagy belmagasságú, érdekes loftos stílusú hely fog nyílni, ami egy elég széles réteget le fog fedni. Tehát fiatalokat, idősebbeket, diákokat, sőt egészen kis gyerekeket is. A mottója egy hatalmas nagy, négy és fél méteres kitömött krokodil, amit véletlenül találtunk meg a Boros Úr raktárában. Már elkészült a sarkában egy kis pizzázó étterem, és így fokozatosan lépegetünk tovább. Most a projektnek ennél a szakaszánál tartunk…

Mi jelenti ebben a megbízásban számodra a legnagyobb örömet?

Kis kitömött krokodilok, nem kell tőlük félni. Ez persze vicc… Az, hogy egy nagy tér, nagy belmagasság van benne, és össze lehet vegyíteni például üvegkorlátot homokfújt, hatalmas barokk tálalópulttal, ami a századelő kávéházának enteriőrjét idézi a biedermeier időszakból.

 … és a legnagyobb kihívást?

Ezt jól kell érteni: ötven százalékban luxus minőségű, és luxust árasztó, és ötven százalékban pedig nagyon naturális, akár népies dolgoknak az összekeverése. Ez kihívás… Ezt jól kell tudni csinálni. Egy jó belsőépítész, egy jó designer jól tudja kezelni… Máskülönben nagyon buta dolgok jöhetnek ki belőle.

Milyen tanácsot adnál azoknak az olvasóknak, hallgatóknak, akik szakember nélkül, önállóan szeretnék berendezni a tereiket? Hol vannak a láthatatlan buktatók, hol lehet nagyon elrontani? Pár nap múlva karácsony. Prokob István Belsőépítész, tér-designer hogyan fogja tölteni az Ünnepeket? …

… Az interjúról hangfelvétel is készült.

Még több fotóval és folytatásával együtt hallgassa meg a teljes változatot az interneten itt:

rugalmastukor.hu/exkluziv

Valérie Bergée, tükör designer

Forrás: