Tudjon meg mindent a legfontosabb kardiológiai szűrővizsgálatokról!

Mit tehetünk egészségünk megóvása érdekében?

Ebben a cikkben és a következő néhány alkalommal szeretném felhívni a figyelmet a felnőttkorban ajánlatos szűrővizsgálatokra és azokra a betegségekre, melyeket vagy melyek kockázatát felismerhetjük általuk.

Miért fontosak a szűrővizsgálatok?

A betegségek időben való felismerésében, a kockázatok kiszűrésében, a betegségek tudatos megelőzésében van szerepük. A betegségre jellemző laboratóriumi eltérést vagy szövettani elváltozást vizsgáljuk, vagy funkciócsökkenést, zavart detektálunk.

Amennyiben korán felismerjük a betegségre jellemző eltérést vagy kockázati tényezőt, és kezeljük, rendezzük a korai problémát, elváltozást, feltartóztathatjuk a betegség kialakulását. Életmódbeli változtatással, szoros kontrollal, gondozással az állapotromlást, szövődményeket, vagy magának a betegségnek a kialakulását is megakadályozhatjuk. Mindez az élet hosszát és minőségét befolyásolja. A szűrővizsgálatok elvégzése egy hosszútávú stratégiai eszköz, mellyel a lakosság élettartamának és életminőségének javítása a cél.

A szűrővizsgálatokat rendszeres időközönként végzik tünet- és panaszmentes egyéneken, annak érdekében, hogy egy betegség fennállását (lehetőség szerint korai szakaszban) ill. annak a valószínűségét igazolják vagy éppen kizárják.

A betegségek kialakulása nem hirtelen következik be, egy folyamat szerint megy végbe, melynek különböző szakaszai vannak.

Az első egy tünetmentes szakasz, amikor sejtszinten elindult egy változás, aminek következtében később ki fog alakulni a betegség, azonban ebben a szakaszban az érintett személy panasz- és tünetmentes, klinikailag egészséges. A szűrővizsgálatok ezt a szakaszt célozzák, ebben a szakaszban szeretnék felismerni, kimutatni a szabad szemmel láthatatlan, nem észrevehető elváltozást.

A következő szakaszban különböző jeleket, változásokat vesz észre az érintett személy, de még nincs betegségtudata. Ezek a jelek azonban arra késztethetik, hogy szűrővizsgálatokat vegyen igénybe. Ez a szakasz hosszabb ideig eltarthat, és megelőzheti a betegség tüneteinek megjelenését.

A betegség megjelenése, a klinikai tünetek, panaszok észlelése a következő szakasz, ami miatt az emberek orvoshoz fordulnak, azonban ilyenkor már a betegséget észleljük.

Fotó: 123rf

A szűrővizsgálatok célja, hogy az első, legfeljebb a második szakaszban detektáljuk egy elváltozás meglétét, mert ekkor tudunk a legeredményesebben beavatkozni.

Erre legjobb példa a daganatos betegségek miatt bevezetett szűrővizsgálatok létjogosultsága és hatékonysága. A daganatos betegségeket szűrővizsgálatok nélkül csak klinikai tüneteket okozó szakaszban, vagyis előrehaladott stádiumban észlelnénk, ami viszont a kezelés hatékonyságát korlátozza a daganat nagyságbeli kiterjedése és az egész szervezetben való szétterjedése miatt.

A fejlettebb országokban az egész lakosság állapotának javítása érdekében átfogó, szervezett szűrőrendszer létezik az egészségügybe integrálva.

A szűrővizsgálattól elvárható, hogy hatékony, egyszerű legyen, ne okozzon fájdalmat, kellemetlenséget, emellett reális költségű legyen. A legfontosabb azonban az érzékenysége, azaz, hogy a vizsgálat elvégzésével nagyon nagy biztonsággal tudjuk kizárni vagy igazolni a betegségmegelőző állapot meglétét vagy hiányát. Amennyiben negatív az eredmény, kizárhatjuk a betegség meglétét, amennyiben pozitív, időt nyerünk a betegség kialakulása előtt, és megtehetjük a szükséges további intézkedéseket.

A szűrővizsgálat nem egyenlő az orvosi vizsgálattal, megelőzi azt, pozitivitás esetén felhívja az orvosi vizsgálat szükségességére a figyelmet.

Fotó: 123rf

Az előző cikkhez kapcsolódóan tekintsük át a kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) betegségek rizikóinak felméréséhez szükséges tennivalókat.

  • Van-e a családunkban a felmenők között szív- és érrendszeri beteg?
    Ha van magas vérnyomás, előfordult szívinfarktus, stroke (lásd előző cikk), trombózis (vérrögösödés), akkor ezt családi kockázati tényezőként kell kezelnünk.
  • Van-e súlyfeleslegünk?
    Ezt próbáljuk objektíven felmérni azáltal, hogy meghatározzuk a testtömegindexünket (BMI= Body Mass Index – angol kifejezésből) az alábbi képlet segítségével:Pl. egy 70 kg-os 175 cm magas ember testtömegindexe: 70: 1,75²= 70: 3,0625= 22,85 kg/m². Ez esetben a BMI normál testtömeget jelez az illető egyénnél, nem elhízott és nem is sovány. Használhatjuk az interneten elérhető testtömegindex-kalkulátort is. Ez egy olyan mérőszám, amely megmutatja az elhízás mértékét. Normál: 18,5-24,9 kg/m² Túlsúly: 25-29,9 kg/m² I. fokú elhízás: 30-34,9 kg/m² II. fokú elhízás: 35-39,9 kg/m² III. fokú elhízás: 40 kg/m²
  • Milyenek a táplálkozási szokásaink?
    Korszerűen táplálkozunk-e (összetétel, mennyiség szempontjából)? Az elfogyasztott ételek között mennyi a szénhidrát, zsír, fehérje?
  • Dohányzunk-e?
    A dohányzás kockázati tényező.
  • Van-e panaszunk?
    Szívtáji szorító érzés, nehézlégzés, lábdagadás, fejfájás.
  • Mennyi a vérnyomásunk?
    Érdemes családonként egy vérnyomásmérőt tartani, ami bizonytalan panaszok esetén informál bennünket az aktuális állapotról, és az orvosnak is tudunk információval szolgálni, valamint korán felismerhetjük a tünetmentes hipertóniát (magas vérnyomást).
  • Van-e szorongás, stressz az életünkben, és mi ennek a mértéke?
    A stressz az egyik legsúlyosabb kockázati tényező!

Fotó: 123rf.com

Amennyiben több kockázati tényező együttesen előfordul, fiatal korban is érdemes a háziorvosnál az alap állapotfelmérő vizsgálatokat megcsináltatni szív- és érrendszeri betegség felmérése irányában.

  • vérnyomásmérés
  • EKG
  • mellkasröntgen
  • laborvizsgálat (pl. vérzsírok mérése)

A vizsgálatok eredménye alapján kardiológiai szakvizsgálat lehet szükséges, melyet a háziorvossal kell megkonzultálni.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.