Ezeket ne hidd el, ha véralvadásgátlót szedsz 2021-10-05 Blog, Női egészség Megosztás: Tweet A véralvadásgátlók – antikoagulánsok- olyan készítmények, melyek a fokozott vérrögképződést hivatottak megakadályozni. Hogy milyen tévhitek keringenek róluk, azt dr. Ercsei Ibolyától, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusától kérdeztük meg. Hígítják a vért A véralvadásgátlókat sokan rosszul, vérhígítóknak nevezik. Ez így helytelen, ugyanis ezek a készítmények nem hígítják a vért, hanem különböző mechanizmusokon keresztül a fokozott vérrögképződést akadályozzák meg. A tévedés onnan származhat, hogy véralvadásgátló szedése során a sebek tovább és erőteljesebben véreznek (a véralvadás-vérzékenység egyensúlyát némileg az utóbbi irányába tolják el) Foto:123rf.com Az aszpirin véd a mélyvénás trombózis ellen Gyakori tévhit, miszerint az aszpirin véd a mélyvénás trombózis (DVT) ellen. Akinek valamiért megnő a DVT esélye, az ne aszpirint szedjen, hanem heparint, kumarin-származékot, vagy új típusú antikoagulánst (NOAC). Az aszpirin ugyanis csak az artériás trombózis ellen véd, a vénás vérrögök ellen nem, így szedése teljesen felesleges! Csak terápiás céllal lehet véralvadásgátlót szedni Véralvadásgátlót a legtöbben mélyvénás trombózis után kezdenek el alkalmazni, vagyis miután már megtörtént a baj. Pedig, ha indokolt, úgy prevenciós jelleggel is lehet (sőt, kell is) alkalmazni- ehhez viszont tudni kell, kinek milyen a trombózis rizikója, mennyi az esélye annak, hogy kialakulnak vérrögök. A túlsúly, dohányzás, mozgásszegény életmód, terhesség mind kockázati tényezőnek számítanak, ám ekkor még nincs feltétlen szükség véralvadásgátlóra. Viszont vannak olyan állapotok, amikor ajánlott (pl. betegség miatt hosszas ágyban fekvés, pitvarfibrilláció, antifoszfolipid szindróma, súlyosabb trombofíliák). Tudni kell, ha több kockázati tényező is fennáll egyszerre, akkor lényegesen megnő a vérrögképződés esélye. Pl., ha gyermeket vár egy kevésbé súlyos trombofíliás kismama, úgy lehet, hogy az orvos úgy tartja a legbiztonságosabbnak, ha a várandósság idején LMWH injekciót kap. Fotó: 123rf.com Terhesség során nem szabad szedni Várandósság során eleve megnő a trombózis esélye, így kiemelt figyelemmel kell kísérni azokat a kismamákat, amiknél fennáll a trombózis magasabb rizikója. Tévhit, miszerint a kismamák nem részesülhetnek véralvadásgátló terápiában. Ami fontos, hogy az orális gyógyszereket tilos ekkor szedniük, helyettük LMWH injekcióra kell váltani, mivel az nem károsítja a magzatot- mondja dr. Ercsei Ibolya, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusa. A véralvadásgátlók a fokozott vérrögképződést hivatottak megelőzni. A terhesség már önmagában olyan állapot, mely megnöveli a trombózis rizikóját, így érdemes azzal tisztában lenni, mikor is van a kismamáknak szükségük véralvadásgátlóra. Mikor van szükség véralvadásgátlóra terhesség során? 100%-os védelmet biztosít Bár a véralvadásgátlók igen eredményesen akadályozzák meg a mélyvénás trombózist, 100%-ban nem védenek. Ennek oka többrétű: egyrészt maga a véralvadás folyamata igen bonyolult, még ma sem ismerjük a teljes képet. Másrészt az is lehet, hogy a tönkrement vénabillentyűk miatt keletkeznek ismét vérrögök, és sajnos olyan esetek is előfordulnak, amikor a páciens rosszul szedi a készítményt (pl. Kimaradnak napok, nem veszi figyelembe az étel/gyógyszerkölcsönhatásokat, hamarabb abbahagyja stb). Forrás: Trombózisközpont
