Mikor van szükség véralvadásgátlóra terhesség során?

Trombofília 

A trombofília olyan öröklött genetikai variáció bennünk, melynek következtében a véralvadás/vérzékenység egyensúlya felborul, és a vérrögképződés irányába tolódik el. A trombófíliának több típusa is ismert, más-más súlyossággal. Amennyiben az apától és az anyától is öröklődik a probléma, úgy homozigóta formáról beszélünk, mely veszélyesebb, mintha csak az egyik szülőtől hoztuk volna (heterozigóta forma). Ezen kívül figyelembe kell még venni a homocisztein szintet is, melynek magas voltja szintén súlyosbítja a trombózis rizikóját. Pl. az ún. MTHFR heterozigóta állapot igen gyakori az emberek körében- akkor nincs szükség preventív véralvadásgátlásra, amennyiben a homocisztein szint normál értéket mutat, csupán a folsav (még jobb, ha folát) bevitelére kell odafigyelni, különösen a terhesség első 12 hetében.

Sokak szerint a trombózis minden esetben jellemző tüneteket produkál, így a diagnózis egyértelmű. Sajnos azonban olykor megesik, hogy a tüneteket izomláznak hisszük, és ezért nem is fordulunk orvoshoz, csak akkor, amikor már lehet, késő.

Izomláz? Trombózis? – Nem mindegy!

A homozigóta Leiden, vagy protrombin mutáció esetén a terhesség első jelétől el kell kezdeni a megelőző LMWH kezelést és végig alkalmazni kell a terhesség alatt és a szülést követően, 6 , esetenként 12 hétig Amennyiben valaki régebben átesett már trombózison/tüdőembólián, úgy megnő az esélye annak, hogy a jövőben ismét kialakul, főleg, ha mellé plusz rizikótényező is bejön- ilyen többek között a terhesség is.  

“Gyakran a trombózison átesett beteg élete végig véralvadásgátló kezelésre szorul, ám előfordulhat, hogy egy idő után abbahagyhatja a szedését. Viszont, ha az illető teherbe esik, úgy LMWH (véralvadásgátló) injekció kezelésre van szüksége a várandósság alatt és a szülés után 6-12 hétig– mondja a szakember. 

Ágyhoz kötött várandósság 

Foto:123rf.com

Vannak olyan esetek, amikor a kismama kénytelen több-kevesebb időt ágyban tölteni a terhessége alatt. Ilyenkor megfontolandó a véralvadásgátló adása, főleg, ha van öröklött heterozigóta génmutációja vagy autoimmun betegsége is, hiszen a tartós fekvés miatt lelassult vérkeringés, (különösen a lábakban), plusz a várandósság miatti fokozott trombózis rizikó összeadódik, így még nagyobb az esély a vérrögök kialakulására. Ez a babára és az anyukára is igen veszélyes. Éppen ezért ilyenkor az orvos mérlegeli a véralvadásgátló adását- mondta dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológus főorvosnője. 

Ha már eleve véralvadásgátlót szed a kismama, váltani kell 

Természetesen, azok, akik már eleve véralvadásgátló terápiában részesülnek, fontos, hogy lehetőleg már a gyermekvállalás gondolatától – de legkésőbb a pozitív teszttől- térjenek át a szájon át szedhető antikoagulánsról az LMWH (alacsony molekulatömegű heparin) injekcióra! Ennek oka, hogy a szájon át szedhető készítmények átjutva a placentán (méhlepényen) súlyos fejlődési rendellenességeket okozhatnak a babánál, míg az LMWH alkalmazása teljesen biztonságos.