Egyre gyakoribb az övsömör a fiatalok körében

Mit kell tudni róla?

Az övsömör kezdeti jelentkezése még nem ijeszti meg a pácienseket – ám amikor a furcsa bőrpír elkezd fájni és csúnyává, hólyagossá válik, pánikba esnek. Napjainkra az övsömör egyre gyakoribb a fiatalok körében. Vajon miért és mi jellemzi?

Egy kétgyermekes amerikai édesanya története pontosan rávilágít arra, milyen váratlanul kezdődik az övsömör nevű bőrprobléma. Jackie Shelton 2015 májusában kertészkedés közben vette észre lábszára hátsó részén a furcsa kiütéseket, de nem gondolt róla semmit – talán csak azt, hogy hozzáért valamilyen növényhez. Még aznap éjjel azonban nagy fájdalmakra ébredt, mely a lába mélyéről a felszínéig sugárzott, mintha tüzes hangyák mászkáltak volna rajta és az idegein.

A sürgősségi osztályon derült ki, hogy övsömör gyötri. Ekkor 50 éves volt. Túl fiatal ahhoz, hogy felvegye a 60 év felettieknek javasolt, övsömör elleni oltást. Sosem figyelt fel erre a betegségre, míg nem jelentkezett nála. Mindig azt hitte, hogy idősebb embereknél jellemző.

Csakhogy egy sorstársa, Katie Ochoa csupán 28 évesen élte át ugyanezt. Az orvosok a telefonban nem is hitték el, hogy övsömör lehet a baja. Személyesen azonban megdöbbenve látták, hogy valóban az.

Az övsömör többnyire az időseket sújtja, mivel a varicella zoster vírus, amely gyakran okozza, általában az élet késői szakaszában jelentkezik. A varicella ugyanaz a vírus, amely a himlőért felelős. Miután gyermekként felépülünk a himlőből, a vírus alvó állapotban, de megtalálható marad az idegsejtekben. Újra feléledhet azonban a fájdalmas és hólyagos övsömör formájában, ahogyan az immunrendszer természetes módon gyengül idős korban.

Az elmúlt 6 évtizedben stabil emelkedést tapasztaltak a szakemberek az övsömörös esetek terén, még a fiatal felnőttek körében is. Egy 2016-os tanulmány kimutatta, hogy az 1940-es évek közepétől kezdve egyre nő a betegek száma, minden korosztályban. 1945-től 1949-ig minden 1000 emberből 0,76-nél jelentkezett a betegség. 2000 és 2007 között 1000 emberből már 3,15-nél.

Az időseket különösen súlyosan érinti. 1992 és 2010 között a 65 év felettiek 39 százaléka megtapasztalta az övsömört.

De mi állhat a növekedés mögött?

Mielőtt az 1990-es évek közepén megjelent a bárányhimlő elleni oltás, Amerikában szinte mindenki megkapta a dudoros, viszkető kiütéses betegséget. Azóta az esetek száma 90 százalékkal lecsökkent.

A keringő bárányhimlő-vírus hiánya valójában gondot jelent az övsömör esetében. Ugyanis egy, 1960-as években született elmélet szerint – mely Edgar Hope-Simpson angol orvos és epidemiológus nevéhez fűződik – a bárányhimlőnek való kitettség erősíti az immunrendszert és annak reakcióját a vírussal szemben. Vagyis ha olyan emberekkel vagyunk körülvéve, akik elkapták már a vírust, az immunrendszer éber marad és kész arra, hogy megelőzze a test legyengülését.

Ha ez az elmélet helytálló, lehetséges, hogy minél inkább csökkent a bárányhimlőnek kitettség, annál inkább esélyes, hogy egyszercsak övsömörös lesz az ember – megnő a betegség kockázata.

Nem kizárt az sem, hogy a bárányhimlő vakcina önmagában okoz övsömört, mivel tartalmazza a vírus élő, de meggyengített formáját. Ennek kockázata ugyanakkor viszonylag kicsi.

Egy 2013-as tanulmány, melyet Rafael Harpaz orvos, az Amerikai Járványügyi Hatóság (CDC) epidemiológusa készített társszerzőként, látszólag eltörölte a bárányhimlő oltás és az övsömör közti összefüggést, mivel kiderült, hogy az övsömörös esetek megnövekedése azelőtt kezdődött, hogy megjelent volna a vakcina. Nem volt rá bizonyíték, hogy az oltás bemutatása után nőtt meg ennyire az esetek száma.

Az övsömör gyakoribbá válása mögött a szakemberek egyéb teóriákat is sejtenek. Az egyik az, hogy a meggyengült immunrendszerrel élők – pl. rákosok, HIV-fertőzöttek – körében sűrűbben alakul ki a betegség. Csakhogy az övsömörös esetek száma nemcsak közöttük emelkedett, hanem az egészséges immunrendszerűeknél is.

Egy másik elmélet szerint a krónikus betegségek, így a diabétesz és a szívbetegség növelik az övsömör kockázatát. Erre sem volt azonban elegendő bizonyíték.

A stresszt szintén okolják az övsömörért. A sok stressz hatására ugyanis az immunrendszer átmenetileg kevésbé hatékony – ezt már Jose Montero, orvos, a Dél-Floridai Morsani Orvosi Főiskola fertőző betegségekkel foglalkozó professzora mondta. Az ideiglenes gyengülés elegendő lehet ahhoz, hogy a varicella vírus támadjon.

A pontos okot tehát nem sikerült megfejteni.

Hogyan védekezhetünk az övsömör ellen?

Napjainkban már van ellene oltás, amely 90 százalékban hozzájárul a megelőzéshez. Az 50 év felettieknek ajánlják, 2-6 hónap különbséggel kell beadatni. Természetesen nem kell 50 évesnek lenni ahhoz, hogy valaki kérje orvosától a vakcina beadását.

Fokozott kockázatnál mindenesetre fontos a felvétele, mivel az övsömör is járhat súlyos szövődményekkel: ritka esetben, de átterjedhet az agyra vagy a gerincvelőre, stroke-ot vagy meningitist okozva.

A Shingrix nevű vakcinát 2017-ben mutatták be, így egyelőre nem lehet hosszútávú következtetéseket levonni, ám a bárányhimlő- és az övsömör elleni oltás együttesen visszafordíthatja a betegség gyakoriságának emelkedését.

Forrás: https://napidoktor.hu/index.php