Majomhimlő - Küszöbön az új világjárvány?

Erőteljesen terjed az idáig alig ismert majomhimlő. Újabb világjárvány köszöbén állunk?

Egy igen váratlan, Afrikára jellemző zoonózis, a majomhimlő vírus okoz fertőzéseket a nyugati világban. Semmiképpen sem hasonlítható a COVID-19-hez, nem várhatóak komoly esetszámok, hiszen ez egy emberről-emberre nehezen terjedő fertőzés. Korábban is voltak behurcolt esetek, minimális terjedéssel, ám ami a mostani esemény érdekessége, hogy egyelőre járványügyileg nem köthetőek az esetek egymáshoz, a terjedés módja, mintázata és a forrás tehát egyelőre nem vagy csak részben ismert – ennek feltárása folyamatosan zajlik. Így az átlagember számára ez egyelőre egy érdekes hír és egy újabb példa, hogy a modern világban mennyire határtalan lehetőségei vannak egy-egy ritka fertőző ágensnek is – számol be közösségi oldalán Kemenesi Gábor víruskutató.

Kiderült, hogy az egyelőre ismeretlen forráshoz köthető majomhimlős esetek nem korlátozódnak Angliára, jelenleg öt ország szerepel az érintettek listáján. A helyzet különlegessége, hogy egy tipikusan a trópusokra, Afrika bizonyos régiójára jellemző zoonózisról van szó, melyet általában behurcolt esetek formájában láthatunk máshol.

Mik azok a himlővírusok?

A koronavírusoknál már megszokhattuk, hogy egy-egy víruscsoport nagyon sokféle taggal és különféle tulajdonságú, kockázatú vírusokat tartalmazhat. A Poxviridae család is egy hatalmas víruscsalád, ezen belül az úgynevezett Orthopoxvirus vírok közé tartozik a Majomhimlő vírus is. Tipikus zoonótikus (tehát állatról emberre terjedő fertőzés) vírus, legvalószínűbb természetes gazdái Közép – és Nyugat-Afrikában élő rágcsálók, közöttük tünetmentesen terjed és fennmarad a vírus. A rágcsálók egyébként igen jelentős gazdának számítanak más himlővírusoknál is, hazánkban is ismert a tehénhimlő terjesztésében betöltött szerepük, ezt korábban a mi laboratóriumunk is vizsgálta (https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25988441/) A majomhimlő nevéből is látszik, hogy alapvetően főemlősöket érint a megbetegedés, amely a rágcsálókról vagy más fertőzött állatról történő sikeres átugrási eseményt követően emberről-emberre is képes limitált terjedésre.

Az emberiség történelmét évezredeken keresztül alakító feketehimlő közeli rokonáról van szó, ahhoz nagyon hasonló tüneteket, ám ahhoz képes jóval enyhébb megbetegedést okoz. A természetes gazdával nem rendelkező, csak embereket fertőző feketehimlő 1980-as eradikációja óta, a majomhimlő lépett elő a legfontosabb, embereket érintő himlővírussá.

Mi az a majomhimlő?

A vírus 1958-ban fedezték fel és emberben elsőként 1970-ben írták le a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Szórványosan megjelenő emberi eseteket összesen 11 afrikai országból jelentettek. Az eddigi legnagyobb dokumentált járványt 2017-ből Nigériából ismerjük, melynek során több száz emberi megbetegedést regisztráltak.

A vírust Afrikán kívül behurcolt esetek formájában ismertük. 2003-ban az USA-ban több emberi fertőzést is leírtak, melyek közül mindegyik visszavezethető volt egy házikedvencként tartott, fertőzött társas prérikutya állományhoz, ahol minden beteg érintkezett ezekkel az állatokkal. A prérikutyák egyébként Ghánából importált rágcsálóktól fertőződtek meg. Minimális terjedéssel járó behurcolt eseteket több országból is ismertünk.

A vírusnak két, genetikailag elkülönülő variánsa van, a Kongó-medence variáns és a Nyugat-Afrikai variáns. Előbbi súlyosabb lefolyású és jobban terjedő, míg az utóbbi enyhébb megbetegedést okoz és kevésbé terjed jól emberről emberre. A mostani helyzetet az eddigi információk alapján, az utóbbi, enyhébb változat okozza.

Hogy terjed, mik a tünetek?

Állatról, a fertőzött állat vérével, testváladékaival vagy majmok esetében kiütéseivel történő érintkezés során, míg emberről a fertőzött ember kiütéseivel vagy a kiütések által kontaminált felületekkel (pl: ruha, ágynemű) való érintkezéssel. Testváladákokkal és légúti cseppekkel is terjedhet ám semmiképp se keverjük össze a COVID-19-nél megismert, rendkívül hatékony légúti terjedéssel. Itt egy nehézkes, hosszú és közeli kontaktust követelő terjedés ismert, így főként családtagok, közeli hozzátartozók kerülnek látókörbe egy-egy terjedési esemény során.

A folytatásért KATTINTS IDE!