Kiválthatók az egyszerhasználatos eszközök a gyermekegészségügyben

Az egészségügy komoly kihívás előtt áll a fenntartható fejlődést célzó intézkedések terén, nehéz ugyanis összeegyeztetni a kórházi steril környezetet és egyszerhasználatos eszközöket a környezetvédelemmel.

A K&H gyógyvarázs kutatása alapján a gyermekegészségügyi intézmények tisztában vannak a megoldásokkal, és egyre inkább alkalmazzák is őket.

Steril műszerek, egyszerhasználatos eszközök, fertőtlenített kórtermek, rendelők és mentőautók – mindez elengedhetetlen része az egészségügynek, ami jelentős mennyiségű hulladékkal és vegyi anyag felhasználásával jár. A gyermekegészségügyi intézmények már felismerték ezt a problémát, és egyre több lépéssel igyekeznek csökkenteni a működésükkel járó környezetterhelést. A K&H gyógyvarázs felmérésében 36 gyermekegészségügyi intézmény (kórház, mentőállomás, háziorvosi rendelő, védőnői szolgálat) osztotta meg tapasztalatait és gyakorlatát.

„Az egészségügynek komoly kihívást jelent összeegyeztetni a környezetvédelmi intézkedéseket és a működésükhöz elengedhetetlen feltételek biztosítását. A három legfőbb megoldandó kérdés a hulladék csökkentése, amely szorosan összefügg az egyszerhasználatos eszközök kiváltásával, valamint a környezetbarát fertőtlenítés” – emeli ki Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H Csoport kommunikációs vezetője. – „A gyermekegészségügy szereplői egyre inkább figyelnek ezek megoldására: a kutatásunkban részt vevők közel felénél (44%) már a beszerzéseknél szempont a környezetvédelem, 42 százalék pedig figyelemmel kíséri a hulladék mennyiségét és tudatosan tesz annak csökkentéséért. Háromnegyedük az újrahasznosítható szemetet a szelektív edényekben gyűjti, így az visszakerülhet a körforgásba.”

Egyszerhasználatos eszközökből a válaszadók felénél 1 kilónál kevesebb kerül a szemetesbe, köztük élen járnak a háziorvosok (27%). 19 százalékuknál 1-5 kg ilyen jellegű hulladék keletkezik, 14 százaléknál 6-10 kg, 11 százalék viszont jelentős, 20 kg-nál többet dob ki naponta.

„Az egyszerhasználatos eszközök környezetterhelésének csökkentésére felmérésünk alapján két megoldást látnak a gyermekegészségügyben dolgozók” – fejti ki Horváth Magyary Voljč Nóra. – „42 százalékuk továbbra is a szemetesbe dobná egy alkalom után, ugyanakkor gyorsan lebomló anyagokból készült eszközökkel dolgozna inkább. A válaszadók egyharmada pedig úgy gondolja, a megoldás a környezetbarátabb fertőtlenítési eljárások bevezetése. Emellett a szakemberek közel fele (42%) azt is kiemelte, hogy amennyiben elkerülhető, nem alkalmaz egyszerhasználatos eszközt a vizsgálatok vagy kezelések során.”

Az egészségügy másik leginkább környezetkárosító tevékenységét, a vegyi anyagok használatát a korszerű fertőtlenítési módszerek válthatják ki. A kutatásban részt vevők 16 százaléka már most tudatosan igyekszik csökkenteni a vegyi szennyezést, 28 százalék pedig a közeljövőben tervez jelentős lépéseket tenni ez irányba.