Kell-e félnünk az AstraZeneca oltóanyagától? – Áttekintés

Előljáróban érdemes megjegyezni, hogy az AstraZeneca-vakcinával összefüggésbe hozott trombózisos esetek nagyon ritkák – sokkal ritkábbak, mint az, hogy valaki beoltatlanul elkapja a koronavírust, és súlyos betegség alakul ki nála.

Nézzük a véleményeket az oltóanyagról, és az aszpirin hatékonyságáról: 

Fontos az is, hogy az ilyen trombózis kialakulása időben észrevehető és megelőzhető – még ha nem is aszpirinnel.

Más vakcináknál nem azonosítottak a lakossági átlagon felüli számú trombózisos esetet, ez az uniós, brit és amerikai engedéllyel rendelkező vakcinák esetében azt jelentheti, hogy ettől nem kell tartani. Az AstraZenecáéhoz hasonló technológiával készült Szputnyik V-nél annyival bonyolultabb a helyzet, hogy nincs mögötte olyan kiterjedt farmakovigilanciai – azaz a használt gyógyszerek biztonságosságát nyomon követő – rendszer, de ennél sem tudunk ilyen kockázatról.

Ha már kialakult, a legfontosabb a mozdulatlanság. Fizikai aktivitás hatására a trombózist követő első napokban ugyanis a trombus leszakadhat és tüdőembóliát is okozhat.

Vigyázat, ezek mélyvénás trombózis jelei!

Azt is érdemes észben tartani, hogy mivel amúgy is nagy figyelem övezi most a koronavírus elleni vakcinákat, és alapvetően is újonnan kifejlesztett szerekről van szó, erős reflektorfény irányul minden potenciális mellékhatásra, akár kiderül, hogy valóban van összefüggés, akár nem.

Eközben azonban napi szinten használunk olyan szereket, amelyek ennél nagyobb trombóziskockázatot hordoznak, például a hormonális fogamzásgátlókat.

Az EMA szerint az eddigi adatok alapján az oltással járó trombóziskockázat nagyságrendileg 1 eset 100 ezer főre. Egy 2015-ös metaanalízis, amely a CVST különféle hormonális fogamzásgátlók használatával járó kockázatát elemezte, arra jutott, hogy egyes fogamzásgátlóknál 100 ezer nőre évi 1,6-2,7 eset is juthat. Ez az összehasonlítás persze csak korlátozottan hasznos, de az arányokat talán érzékelteti.

https://www.facebook.com/watch/live/?v=278319663970745&ref=watch_permalink

Mindez nem jelenti azt, hogy el szabadna bagatellizálni az AstraZeneca-vakcina esetében feltárt, nagyon ritka, de valóban súlyos mellékhatásokat, de érdemes ezek kockázatát ebben a tágabb kontextusban, a koronapániktól kicsit eltávolodva értékelni.

Kell az aspirin a trombózis melelőzésére?

Az aszpirin ismert arról, hogy segít a vérrögképződés megakadályozásában, márpedig az AstraZeneca vakcinájával kapcsolatban épp az merült fel mostanában, hogy fokozhatja a vérrögképződés kockázatát, úgyhogy elsőre még logikusnak is hangzik a dolog.

Foto:pixabay.com

Szerdán az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) be is jelentette, hogy valóban lehet összefüggés az AstraZeneca-vakcina és az alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögképződéses esetek között, és ezt mellékhatásként is fel kell tüntetni az oltóanyagnál. Azt is hozzátették azonban, hogy nagyon ritka jelenségről van szó, és a vakcina haszna továbbra is messze meghaladja az ezzel járó kockázatot.

A hetek óta tartó felzúdulás egyrészt ahhoz vezetett, hogy egyre nagyobb a bizalmatlanság e vakcina iránt. Hazai adat nincs erről, de Romániában például az előjegyzések 28 százalékát mondták le, több országban pedig felfüggesztették vagy korlátozták az oltóanyag használatát. Másrészt megugrott az érdeklődés az aszpirin iránt, amely a vakcinával járó kockázatot lenne hivatott ellensúlyozni.

Kollégáink és olvasóink tapasztalata alapján sok orvos – itthon és külföldön – is azt ajánlja a pácienseinek, hogy szedjenek az oltás után aszpirint.

Mindeközben azonban megjelentek olyan szakértői vélemények is, amelyek szerint ez nem jó tanács, mert az aszpirin jótékony hatása ebben az esetben nem bizonyított, mellékhatásai viszont lehetnek. Ez utóbbi álláspont egyik prominens képviselője Dobson Szabolcs gyógyszerész, gyógyszer-engedélyezési szakértő, aki legutóbb az Atv-ben beszélt arról, hogy szerinte nem érdemes az oltás miatt aszpirint szedni.

Az esetek többsége az oltást követő két héten belül történt, a 60 év alatti nők körében, de ez valószínűleg csak annak köszönhető, hogy ez a csoport nagyobb arányban kapta már meg ezt a vakcinát, nem annak, hogy veszélyeztetettebbek lennének.

„Az aszpirinnek nem sok értelmét látom, mert az elsősorban a vérlemezkék összecsapzódását gátolja, és nem az alvadást. És persze ennek is lehet számos mellékhatása”

– erősítette meg a Telexnek Blaskó György klinikai farmakológus, véralvadási specialista is.

Érdemes óvatosan bánni vele

Amellett, hogy az aszpirin erre a konkrét problémára hatástalan, a szert ellenjavalló szakértők a huzamosabb idejű szedésekor esetleg fellépő mellékhatásaira is felhívják a figyelmet. Elsősorban arra, hogy kikezdheti a gyomornyálkahártyát, ami akár gyomorvérzés vagy gyomorfekély kialakulásához is vezethet.

„Az alacsony dózisú aszpirin széles körben alkalmazott az artériás trombózis megelőzésére, de arra is csak orvosi felügyelettel ajánlható, mert a szedése is okozhat problémát” – mondta Sarkadi Balázs is.

Erre az aszpirinkúra haszna mellett érvelők a szer védőbevonatos változatát említik, amely segíthet a gyomornyálkahártya megkímélésében. Ebben lehet is valami, bár mivel a vénás trombózis elleni haszna ettől függetlenül nincsen, csak emiatt hetekig szedni ezzel együtt sem ajánlott.

A Telexnek nyilatkozó szakértők szerint az utóbbi álláspont a helytálló: semmi nem indokolja az aszpirin ilyen célú alkalmazását.

Forrás: Telex.hu

Forrás: https://napidoktor.hu/index