Júniusi jeles napok – mi vár ránk ebben a hónapban?

Június   8. Medárd
Június 10. Margit
Június 11. Barnabás
Június 12. János
Június 13. Antal
Június 15. Vid, Vitus
Június 21. Alajos
Június 24. Iván
Június 27. László
Június 29. Péter, Pál

Június a Gergely naptárban az év hatodik hónapja és 30 napos. Nevét Juno római istennőről kapta, aki Jupiter felesége volt, és miatta a régi rómaiak a házasélet istennőjének is nevezték ezt a hónapot. A népi kalendáriumban Szent Iván, más néven, Rák vagy Nyárelő havának jegyzik.

Alig telt el két hét az utolsó fagyosszent, Orbán óta, máris újabb szent kegyeit keresik a gazdák a jó időjárás érdekében. Június 8-án reménykednek a kertművelők, hogy Medárd meghozza a negyven napig tartó esőzést. Ám fordítva is igaz a hiedelem, hiszen a száraz Medárd-napot negyven napos aszály követ, melyről Bod Péter, a XVIII. század tudós prédikátora (bár ő csak 30 napot említ) ezt jegyezte fel: „persze a sok eső nemcsak átok, áldás is lehet.” A VI. században élt Szent Medárdus nyoni rózsakertész-püspöknek, aki a rózsaünnepek alapítója volt, nincsen sok köze a nevéhez kapcsolódó regulákhoz. Ugyanis az ismert medárdi történések mögött a monszun tartós szélirány változása áll, amely május második felétől meghozhatja az esőzést.

Mindenesetre, ha nem esik Medárdkor, s kellene az eső a földekre, a Szeged melletti Algyő öregasszonyai – szintén Bod Péter feljegyzései alapján – kakast fürdetnek, hogy legalább zápor permetezze a földeket, de leginkább azért, hogy megnyíljanak az ég csatornái”. S ha ez sem segít, akkor a június 10-én neve napjukat ünneplő Margitok még hozhatnak égi háborút, mert, mint a néphagyomány mondja: „Margit felhőtől fél.” Neve napja zivatarokra, villámlásokra, mennydörgésekre utal. A népi szóhasználat a rovarok megszaporodása miatt „legyes Margitnak” is titulálja, egyes helyeken még az ablakot is zárva tartják, hogy ne repüljön be a sok légy, amiket állítólag Margit a kötényében hoz. Némely vidéken akár hoz esőt Margit, akár nem, kedvelik őt, mert azt mondják, hogy a napján elvetett retek finom, zsenge lesz, ezért ezeken a helyeken Retkes Margitként tartják számon őt.

Barnabás (június 11.) napsugarai már a szénakaszálókat és a gyógynövénygyűjtőket tölti el reménységgel.

A június 12-i János napjára a népi hagyomány azt jegyezte fel, hogy „János előtt kérjük az esőt, mert utána már kéretlenül érkezik.”

Június 13-án Szent Antalhoz fohászkodtak régen a szembetegek és az orbáncban szenvedők. Az un. gurudzsmáló asszonyok, nyakukban a Szent Antal medállal ráimádkoztak a betegekre. Szent Antal tiszteletét a 15. században az obszerváns ferencesek terjesztették el, azóta a szegényeknek szánt filléreket mindenütt a világon, a Szent Antal szobrok melletti perselyekbe helyezik.

Több, állatokhoz kapcsolódó hiedelem is tartozik Szent Antal napjához: Gyergyóban például láncon hajtják át a jószágokat az erdőn, hogy megvédjék őket a vadállatoktól. A sokácok tojást visznek a templomba, hogy jól tojjanak a tyúkok. Somogyban nem fogják be az igásállatokat, nehogy kiüssön rajtuk az előző este már kioltott “Szent Antal tüze, az orbánc“. Hajnalán – szintén sokfelé, ősi módon – két fadarab összedörzsölésével gerjesztették a gyógyító erejűnek, tisztítónak tartott új tüzet, és Göcsejben ma még liszttel és sóval is hintik a lángokat. A csíziós könyvecske azt is mondja, hogy ha páduai Szent Antal éjszakáján a lányok tükörbe néznek, megpillanthatják benne jövendőbelijüket.

A néprajzi kalendárium jeles napként tartja számon június 15-ét, Szent Vitus ókeresztény vértanú, babonákkal átszőtt ünnepét. Sokfelé nyárkezdő napnak is tekintették, mert a pásztorok tapasztalása alapján általában ekkor fordul meg az időjárás. Vitus, vagy ahogyan a szlávok tisztelik, Vid, a göcseji nép szerint a rákok időszaka, mert ilyenkor érkeznek a folyó partjára és jelzik az időjárás változást. A régi gazdák szerint a napfényt árasztó Vitus jó termést, esője, hidege pedig hosszú ideig tartó hűvös, borongós időjárást és silányabb gabonatermést mutat. A babonásak szerint hozzá fohászkodtak gyógyításért a vitustáncban, vagyis nyavalyatörésben, kígyómarásban és kutyaharapásban szenvedők, ugyanis a legenda szerint az őskeresztény hittérítő meggyógyította

Diocletianus császár “ördöngös“, vagyis vitustáncban, nyavalyatörésben szenvedő gyermekét.

Alajos (június 21.) napján köszönt ránk a csillagászati nyár, az esztendő legmelegebb és legtermékenyebb időszaka. E napon áll be a nyári napforduló, ekkortól a legrövidebb és ekkortól fogva növekszik ismét – igaz, alig észrevehetően, ahogyan a régiek mondják, egy tyúklépéssel – az éjszaka. 

„Tisztások és erdők ölén lobbant fel hajdan a máglya. Belőle szállott a keserű füst az ég felé és a föld felé a négy világtáj keresztútján. Rajta ugrált keresztül legény és leány, s tüzével gyúlt meg a napkorongot jelképező tüzes karika is. Parazsán ontotta fűszeres illatát a rutafa, Szent Iván füve és sok más, erős növény.” A régiek szerint Iván (június 24.) tüzének tisztító, termékenyítő és bajelhárító hatása is van. A Szent Iván napi ünnepségekre a fiatalok is készülődnek, a néphit szerint ugyanis „Kiket Szent Ivánkor összeénekelnek, Szent Istvánra házasok lesznek”.

Szent Lászlót (június 27.) a határőr katonák is példaként emlegetik, mint az ország védelmezőjét. Az életében is legendás hősként tisztelt legmagyarabb szent lovagkirályt eredetileg Somogyvárott temették el, onnan vitték Váradra. Az Erdélyben található kövületeket Szent László pénzének nevezik. A monda szerint a király lovának patkója helyén gyógyvizek fakadtak és a híres tordai hasadék is azért nyílt meg, hogy a kunok elől megmeneküljön. „Árulja Laci a körtét!” – tartja a közmondás arról a lusta emberről, aki a munka helyett hűs fa alatt heverészik a nyári melegben. A gazdák meg több helyütt mondogatták: „Jól figyeld meg László napját, jó előre megjósolja az idő járását!”, vagyis azt, hogy száraz vagy esős lesz-e az aratás napja.

„Péter és Pál – tudjuk – nyárban, összeférnek a naptárban”. Két apostolt is ünneplünk június 29-én. Az egyik az apostolfejedelem, a másik a népek apostola. Nevük napján kezdődik az aratás, mivel a gazdák úgy tartják, hogy Péter-Pálkor a búza töve megszakad. Szent Péter a halászok védőszentje is, de a lakatosok is patrónusuknak tekintik, mivel ábrázolásain a mennyország kulcsait tartja a kezében. A néphagyomány arra int, hogy ünnepnapján ne menjenek a gyerekek fürdeni, mert baleset érheti őket, viszont e napon a legízletesebb az eper. A Vajdaságban ekkor fogadták fel a napszámosokat gazdáik a piacon, vagy ahogyan régen nevezték, a köpködőn.

A régi tapasztalat szerint ennek a hónapnak az időjárása sok veszélyt rejteget. Mondják is, hogy „A júniusi eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe”, mert ekkor már a szárazságért sóhajtoznak, hiszen nyakukon a gabonaérés, és tudják „A júniusi derült ég bőség, a júniusi sár szükség”. A júniusi időjárás már a decemberire is utal, ugyanis, amilyen az időjárás júniusban, olyan lesz majd decemberben. A doroszlóiak azt a régi tapasztalást emlegetik, hogy a júniusi ködök jégesőt hoznak. A bácskai naptár meg ezt tanácsolja:

„Tisztán tartsd a fákat! Vigyázz a gyümölcsre,
Hogy a javát hernyó-madár el ne költse.
Karózva, indáit tördösve, gyomlálva,
Készítsd a szőlőt másod kapálásra.
Tölsd fel a burgonyát az őszi vetésre!
Szánts!
Gondot fordíts a dohányültetésre!
Most van helye a széna- s lóhere-kaszálásnak,
Készen nézz elé a közel-aratásnak!”

Szerrző: Szigethy Emma

Forrás: https://napidoktor.hu/index