Hozzá kell szokni? - Egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság

A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére – hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé csütörtökön.

Az idei nyár már most megmutatta Magyarországon, hogy milyen az, amikor a szélsőséges időjárási események összekapcsolódnak: hőhullámok, megdőlő melegrekordok, súlyos aszály és szárazság, amelyekhez kötődően vízkorlátozás és a mezőgazdasági termények pusztulása lépett fel egyes területeken. Az extrém események önmagukban is komoly károkat okozhatnak, azonban kombinálva megsokszorozódhat a negatív hatásuk, aminek a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszer nem biztos, hogy ellen tud állni.

A meteorológus rámutatott arra, hogy az izolált veszélyekhez képest ezek az összetett események nagyobb gazdasági veszteségeket és magasabb halálozási arányt eredményezhetnek. Például az erős szél megrongálhatja a háztetőket és a kísérő heves esőzés így nagyobb károkat okozhat; vagy a mentőszolgálat nehezebben juthat el az érintett területre, ha az utakat kidőlt fák blokkolják.

Foto: pixabay.com

Kis Anna azt írta, nem is szükséges, hogy az események önmagukban szélsőségesek legyenek – az együttes meglétük is veszélyt jelenthet. 1960 és 2000 közötti adatok alapján például több régióban az európai árvizek sem feltétlen az éves csapadékmennyiség maximumához köthetők, mert a hóolvadás (amihez esetleg heves esőzés is társul) vagy a talaj telítettsége is fontos tényezők.

A meteorlógus azt írta, a közepes földrajzi szélességeken (Európa, Ázsia és az USA középső területein) a hőhullámok és a kevés csapadék előfordulása jelentősebb. A szezonalitást tekintve a csapadékhoz és hőmérséklethez kötődő események elsősorban tavasszal vagy a nyári időszakban fordulnak elő.

Kitért arra, hogy az 1950-1979 és 1984-2013 időszakok összehasonlítása alapján a forró és száraz események száma megnövekedett Európában és ennek a melegedés a fő vezérlője. A mediterrán térségben 1979-2018 között gyakoribb lett az aszályok és meleg időszakok együttes előfordulása – ennek fő oka az emelkedő hőmérséklet, nem pedig a csapadék hiánya.

“A klímamodell szimulációk szerint növekedni fognak az összetett extrém események, ha mindent ugyanúgy folytatunk, mint eddig: a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére. A hőhullám és az aszály minden forgatókönyv szerint gyakoribb lesz, aminek Európa, azon belül pedig leginkább a mediterrán térség különösen kitett” – összegezte Kis Anna.

Fotó: MTI

Péntektől vizet osztanak a nagyobb vasút- és buszállomásokon

Ásványvizet oszt utasainak péntektől a hőségriasztás ideje alatt a MÁV-START a budapesti fejpályaudvarokon és a nagyobb vidéki vasútállomásokon, a Volánbusz pedig a megyeszékhelyeken, a nagyobb forgalmat lebonyolító autóbusz-állomásokon – közölte a MÁV-Volán-csoport.

Budapesten a Nyugati pályaudvaron, a Keleti pályaudvaron, a Déli pályaudvaron, vidéken a miskolci, a debreceni, a nyíregyházi, a békéscsabai, a szegedi, a kecskeméti, a szolnoki, a győri, a pécsi, a nagykanizsai, a siófoki, a fonyódi, a tapolcai, a veszprémi, a zalaegerszegi és a celldömölki állomáson kaphatnak díjmentesen vizet a vonatokra várakozók naponta 10 és 17 óra között.

A Volánbusz 12 és 14 óra között a megyeszékhelyeken, a nagyobb forgalmat lebonyolító autóbusz-állomásokon oszt ásványvizet: Budapesten a Népliget autóbusz-állomáson, vidéken Békéscsabán, Debrecenben, Egerben, Győrben, Kaposváron, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsen, Salgótarjánban, Szegeden, Székesfehérváron, Szekszárdon, Szolnokon, Szombathelyen, Tatabányán, Veszprémben és Zalaegerszegen.