Elégedetten távoztak a Nobel-díjasok

Hazánk tudományos jövőjét is meghatározzák a Szent-Györgyi Konferencia eredményei

Véget ért a Szent-Györgyi Konferencia – a Magyarország, Szeged és a Szegedi Tudományegyetem életében is egyedülálló esemény. A hazánkba látogató kilenc Nobel-díjas kutató nagyon elégedetten távozott: nem egy átlagos konferenciaként, hanem számukra is meghatározó élményként értékelték a rendezvényt.

„Nemcsak Szent-Györgyi Albert kiemelkedő munkásságának állít emléket, hanem a tudományos élet legújabb eredményeire hívja fel a figyelmet a rendezvény” – mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulója alkalmából rendezett négynapos szegedi konferencia megnyitóján. A C-vitamin feltalálója előtti méltó megemlékezés és a legfrissebb kutatási eredmények bemutatásán felül további, a magyar tudományos élet jövőjét is meghatározó eredményekkel zárult a négy napig tartó szegedi rendezvénysorozat.

„Az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ sikeres Támop-pályázata eredményeként hívta életre ezt a konferenciasorozatot. A tudományos élet meghatározó szereplőinek figyelme hazánkra és ezzel együtt Szegedre összpontosul, tovább növekszik a szegedi universitas és kutatóinak nemzetközi beágyazottsága” – összegzett a Szent-Györgyi Konferencia elnöke, Szabó Gábor rektor.

A páratlan szegedi konferencia nem pusztán azért emelkedett ki a többi közül, mert azon 9 Nobel-díjas kutató jelent meg, hanem azért is, mert párhuzamosan hat tudományterület képviselői – több mint ezer résztvevő – értekeztek a legfrissebb kutatási eredményekről.

„Méltóképpen tisztelegtünk a 75 éve Nobel-díjjal kitüntetett tudós, Szent-Györgyi Albert emléke előtt, ugyanakkor további, hosszabb távon is meghatározó eredményekkel zárult a konferencia. A hat élettudományi szakmai tanácskozás Szegedre mint a tudományok városára hívta föl a befektetők figyelmét” – vélekedett Varró András, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese.

szimbolum4

„Ma már egy felfedezést nem úgy kell elképzelni, hogy egy tudós kitalál valamit, majd publikálja, és végül betegeket gyógyítanak meg.  Olyan ez, mint egy puzzle: mindenki hozzátesz egy kis darabot, de minél többen ülnek egy asztalnál, akik képesek erre, és az egyes darabokról véleményt tudnak mondani, annál hamarabb készül el az a bizonyos összkép, annál előbb születhet meg egy újabb felfedezés” – hangsúlyozta Hegyi Péter, a Szent-Györgyi Konferencia főtitkára.

A Nobel-díjas kutatók is a konferencia egyik érdemének azt tartották, hogy a gyakran zárt és megközelíthetetlen tudományos élet szereplői a nyilvánosság és a fiatalok elé léptek: „a rendezvény kinyitotta a tudományosság kapuit az egyetemen kívüli világra” – fogalmazott Pál József, az egyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes. Ebben nagy szerepe volt a Fiatalok Fóruma nevű rendezvénynek, ahol több mint 600 középiskolás és egyetemista találkozhatott a Nobel-díjas kutatókkal.

„Egy-egy ilyen élmény a programon résztvevő, továbbtanulás előtt álló középiskolások gondolkodását is meg tudja változtatni, jövőjükkel kapcsolatos terveiket is befolyásolhatja, vonzóvá válhat számukra a kutatói pálya” – mondta Vécsei László, az SZTE ÁOK dékánja, a konferencia elnöke. A visszajelzések alapján úgy tűnik, a tanulók mellett a Nobel-díjasok is élményként élték meg ezeket a találkozásokat, a szervezők elmondása szerint rendkívül elégedetten távoztak, és többen közülük azt mondták „ilyen különleges konferencián, mint a szegedi, még soha nem jártak”.

vid4u.init(480,360,’Yxu0FQQ9yi’,null,3);

Forrás: