Augusztusi jeles napok – Mi vár ránk ebben a hónapban?

Augusztus   1. Vasas Szent Péter
Augusztus   2. Vallási ünnepnap
Augusztus   4. Domonkos
Augusztus   5. Havas boldogasszony
Augusztus   7. Donát
Augusztus 10. Lőrinc
Augusztus 15. Nagyboldogasszony
Augusztus 16. Rókus
Augusztus 20. Szent István
Augusztus 24. Bertalan

Augusztus nevét Augustus Octavianus császártól kapta, aki ezt a hónapot Kleopátra halála napjára helyezte, és ugyan annyi napot akart, mint amennyi a Caesarról elnevezett, ezért ez a hónap is 31 napos, mint július.

A meteorológusok szerint a Nyárutót Sylvester János 1539-ben írt magyar nyelvtanában Szőlőérlelő hónapnak nevezte el, de nevezték az új kenyér és aranyasszony (bőség) havának. A népi kalendárium Kisasszony havának jegyzi.

“Pitty-palatty, pitty-palatty, nyár, nyár, itt maradj!“. Alig hihető, de Csanádi Imre nyármarasztaló versikéjének sorai azt jelzik, hogy túl vagyunk a nyár felén.

„Ha forró az augusztus első héten, sokáig lesz hó a télen” – ezt pedig egy régi kalendáriumi rigmus jegyzi.

Augusztus 1. Már csak a népi kalendárium emlékeztet a láncra vert Szent Péter jeruzsálemi és római börtönökből való csodálatos szabadulásának hajdani ünnepére, amikor is az angyalok a vasból készült bilincset szétszakították, ezért ezt a napot Vasas Szent Péter napjaként is emlegetik. Emléknapja a szőlőtermelők dologtiltó napja, mert a néphit szerint, ha ezt nem tartják be, akkor a szőlőszemek leperegnek a fürtökről, ezt az Érdy kódexben Szent Péter vasaszakadása néven emlegetik. A kukoricát illetően termésjóslásra is alkalmas ez az időszak, mondják is, hogy: “ha esik az eső ezen a napon, lesz kukorica, de ha nem, akkor jöhet akár a Duna vize, akkor sem lesz termés.”. Mivel augusztus elseje balszerencsés nap, ezért nem jó ómen ezen a napon házasságot kötni.

FotÓ.l 123rf.com

Augusztus 2. A ferencesek, a minoriták és a kapucinusok legnagyobb ünnepe, amit egyes vidékeken porciunkulaként, vagyis vallás búcsúhelyként is emlegetnek. Egy kései legenda szerint a Subasio hegyen épített kápolnában Jézus és Mária megjelentek Szent Ferencnek és kegyelemre szólították őt. Poverello, mert így nevezik ma is az olaszok Szent Ferencet, azt kérte, hogy aki bemegy a kis kápolnába, teljes búcsút nyerjen. A kérés Jézusnál meghallgatásra talált, ezért II. Honorius pápa augusztus 1-ének delétől másnap estig teljes búcsút engedélyezett az ájtatoskodóknak. Hazánkban ez az esemény a barokk időben népünneppé terjedt. A nyírbátori híresen szép minorita templom titulusa ma is ezért vallási búcsúhely.

Augusztus 4. A Domonkos, népi nevén Dömés-rend megalapítójának, Szent Domokosnak ünnepe. Legendája szerint Szűz Mária személyesen tanította meg a rózsafüzér imádkozására, ezért a döméseket a rózsafüzér elterjesztőiként tartják számon. A XIII. században élt spanyol származású hittérítő Domonkos napját reménykedve várták a gazdák, mert ünnepnapján kezdtek őrlésbe a malmok.

Augusztus 5. Sokfelé dologtiltó nap volt Havas Boldogasszony névünnepe. A legenda szerint hó borította Rómában azt a helyet, ahol Szűz Mária megjelent és ahol felépült a Santa Maria Maggiore templom. A „havas” elnevezés szép legendához fűződik. Egy gyermektelen házaspár abban a reményben, hogy gyermekük születik, templomot szándékoztak építeni. Álmukban megjelent a Szűz, és azt mondta, hogy oda építsék a templomot, ahová reggelre hó esik. És láss csodát, a forró nyárban reggelre fehér hó borította be a római Esquilinus-hegyet.

Hazánkban ilyenkor hagyják abba a fák a növekedésüket és ha a búza is jól terem, ekkor tartják ma is a „hírös szögedi” augusztusi búcsút.

Augusztus 7. Szent Donát a villámoktól védő. A jégeső és a villámok távoltartásáért imádkoztak hozzá. A szőlőkben szobrot állítottak neki, a falvakban és a városokban a harangjait neki szentelték annak reményében, hogy a harangzúgás visszaveri a mennydörgést.

Augusztus 10. „Lám, az Lőrinc zöld borostyánt hordoz a kezében”. Ilosfai Selymes Péter 16. századból fennmaradt névmagyarázata arra is utal, hogy a név jelentése „erre a vidékre való”. Tetszetősebb változata a latin laurus származéka, vagyis babér, babérkoszorúval övezett. A 3. században élt Lőrincet, a szegények jótevőjét tüzes rostélyon megégettek, ezért őt tartják patrónusuknak az égési sebek sérültjei. „Ez a Lőrinc viszont nem az a Lőrinc, amelyik majd szeptemberben esőt visz a dinnyébe” – vélik sokan, de állítólag Ő is ludas a görögdinnyék megkásásodásáért, vizenyőssé válásáért. A valóság az, hogy augusztus 10-ére csak a korán leszedett dinnyék válnak túléretté, a dinnyeszezon a másik Lőrinc napon, szeptember 5-én ér véget.  Jelen Lőrinc napja a népi hiedelemben fontos időjósló nap, ugyanis esőjével bő szőlő és gyümölcstermést ígér. Göcsejben úgy tartják, hogy a napján esett eső sok bort hoz, ha pedig verőfényes az időjárás, a vincellérek és a pásztorok hosszú szép őszt várnak. Nem véletlenül született a régi rigmus: „Lőrinc napja, ha szép, sok a gyümölcs és ép!” Azt is tudni vélik, hogy a kígyók e napon bújnak el, s az ilyenkor gyakrabban hulló csillagokat Lőrinc tüzes könnyeiként emlegetik.

Fotó: 123rf.com

Augusztus 15. “Mária drága neve, aranyos öt betűje” – egy múlt századi népies kiadvány egyik verse kezdődik így Mária emlékére.  A magyarok egyik legszebb ünnepe Nagyboldogasszony, amikor az ország számos helyén virágszentelést végeznek. A középkori kolostorok foglalkoztak gyógynövény termesztéssel is. Az összeszedett növényeket megszentelték, s mint “Nagyboldogasszony füvét” szétosztották – így az ökörfarkkórót, mentát, csombort, napraforgót. Ezekből jutott az új ház alapjába, az új asszony ágyába és az újszülött bölcsőjébe. A babonás régiek emlegetik, hogy ettől kezdve tilos folyóban fürdeni, mert, aki ezt megszegi, vérzésben hal meg. Nagyboldogasszony napjával kezdődik a szeptember 8-áig, Kisasszony napjáig terjedő un. “Két asszony köze“, a gazdasági élet fontos időszaka. Ekkor folytatták főleg Zalában a gyógyításra alkalmas füvek és magvak szedését, ekkor gyűjtötték össze a télire is elálló tojásokat és ekkor csépelték a vetni való búzát, amit szét kellett rázni, hogy zsizsikmentes legyen. Azt is tartják, hogy a Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony között ültetett tyúkok sok tojást tojnak. Kalocsa környékén e napon fogták hízóra a disznókat, a Kisalföldön meg ilyenkor már nem maradhatott a földben a kender, és a ruhákat is meg kellett szellőztetni, hogy “ne essen beléjük a moly”.  A gazdák reménykedtek, hogy derült, kellemes lesz az időjárás, mert abból jó szőlő- és bortermést remélhettek. A népi megfigyelés szerint, ha Nagyboldogasszony napján szépen süt a nap, kiváló minőségű bor lesz abban az évben. 

Augusztus 16. Szent István királyunk ünnepének elő hetében már csak a múltba halványodó dátumként emlékeztet a néprajzi kalendárium Szent Rókusra, akit ugyan az egyház hivatalosan sosem avatott szentjei sorába, de aki mégis tisztelt és szeretett alakja volt a szegényeket és a betegeket istápolóknak, akik között még a vagyonát is felosztotta. Az orvosok, kórházak és betegek, valamint a ridegen tartott szarvasmarhák védőszentje. Alakját hazánkban a XVIII. század végén épült Rókus Kórház őrzi. A bakonyi pásztorok ugyancsak kémlelték az eget, mert úgy tartották, hogy ha fényes a Nap és a szarka a párjának udvarolva csattog, röpköd, hosszú ideig tarthat még a vénülő nyár.

Augusztus 18. “Lenge lány, aki sző, holdvilág mosolya: ezt mondja a neved, Ilona, Ilona“. Kosztolányi Dezső feleségéhez, Görög Ilonához szóló versében emlékezik így róla. Ilona ünnepnapja hajdanán dologtiltó nap volt. Az asszonyok ilyenkor nem sütöttek kenyeret, kotlóst sem ültettek, viszont lázasan készülődtek Szent István napjára (augusztus 20.), az új kenyér ünnepére. Régen, akik tehették, a királyi és a fejedelmi városokba utaztak. Mint egy korabeli krónikás feljegyezte, a messze földön híressé vált budai István-napon délután népünnepély, lófuttatás, este lampionos vendéglők és sörházak várták a nagyérdeműt.

A legtöbb vidéken Szent Istvánra fejezték be az aratást és sütötték meg az első kenyeret. A búza aratásának végén néhány kalászt hagytak a földön, ami hitük szerint a jövő évben távol tartja a zivatart. Az aratás befejeztével ki-ki a fantáziája szerint koszorút kötött. Az aratókoszorú készítése a marokszedő dolga volt, a kalászokat pedig a kaszás válogatta ki.  A mezei virágokkal és szalagokkal feldíszített koszorút fejen vagy rúdon ünnepélyes menettel együtt vitték a gazda elé. A nap vidám aratóbállal végződött.

Göcsejben ősszel a gazda abban a ruhában vetette el a búzát, amelyikben Szent István éjszakáján a Fiastyúkot az égen meglátta.

A Dráva-szögben István napjára vágják le a szúnyogkirályt, innentől kevesebb csípésre számíthatunk.

Ettől kezdve már nem tanácsos a szabadban fürödni, mert megzavarnánk a vízi szellemeket, s ettől a naptól kezdve hagynak el bennünket a következő tavaszig   gólyák.

A nyájat őrző pásztorok tapasztalata pedig, hogy rendszerint Ilona vagy Szent István napja körül véget ér a perzselő kánikula.

Hello AUGUST word on sunflower background

Augusztus 24.  “Szent Bertalan napján micsodás az idő, olyan lész a hátramaradott esztendő” – így foglalta össze a régi rigmus a nyárutó jeles dátumához kapcsolódó előremutató hiedelmet. Bertalan a csizmadiák és a szűcsök védőszentje A gazdasági életben az őszkezdet ideje, ugyanis amilyen ennek a napnak az időjárása, olyan lesz az őszi időjárás. Több helyütt ekkor kezdik a szüretet. A gazdák sűrűn emlegetik azt is, hogy “ha Bertalan napján zivatar van, akkor télen sok lesz a hó, ha pedig esik az eső, akkor jó káposztatermés várható.” Állítólag az ezen a napon köpült vaj gyógyító hatású, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg. Egy gömöri hagyomány szerint kígyómarás esetén Szent Bertalan segítségét kell kérni. Szlovákiában úgy tartják, hogy Bertalan napja után nem tanácsos a szabadlévő vizekben fürdeni, mert azokba már “beleártott a kígyó”. Bertalan napján készülődnek hosszú útjukra a fecskék, és a halászok nagy szomorúságára ettől kezdve nem növekednek tovább a halak.

Augusztus 15-étől a két asszony köze időszakát éljük szeptember 8-áig, Kisasszony napjáig. A néphagyomány szerint a két asszony közi tojás állítólag tavaszig is eláll, és amelyik csirke ekkor kel ki, az jó tojó tyúk lesz.

Hazánkban ez idő tájt hagyják abba a fák a növekedésüket, és ha a búza is jól terem, ekkor tartják ma is a „hírös szögedi” augusztusi búcsút.

Kisasszony hava még a forró nyár időszaka, de ha jól figyeljük a természetet, akkor már az őszi előkészületek jegyében itt-ott rábukkanhatunk a nyárbúcsú kezdődő jeleire. A nappalok ekkor már érezhetően rövidülnek, ám a csillagos égbolt és a hulló csillagok hangulata még mindig nagy hatással vannak ránk a meleg, romantikus éjszakákban.

Szerző: Szigethy Emma

Forrás: https://napidoktor.hu/index