Akarsz örökké élni? 2013-11-22 Napi Hírek Megosztás: Tweet Úton a transzhumán létezés felé… Egy barátom a minap érdekes linket tett közzé a közösségi oldalon, egy különös holland dokumentumfilmét, ahol fiatal kutatók beszélnek arról, hogy a 21. században, az információrobbanás korában már nem elképzelhetetlen az örök élet számunkra. Csak nem egészen úgy, ahogy mi gondoljuk…Az örök élet titka – ma már csak megmosolyogni való gondolat? Hiszen „mindent tudunk” a létezésről, így hát azt is hogy sorsunk, életünk a génekben előre kódolt, testünk tehát ahogy születik, úgy meg is hal egyszer, egy beprogramozott rendszer szerint, amiben öröm és bánat, egészség és betegség, fiatalság és öregség (jó esetben) egyaránt szerepel. A fiatal kutatók gondolatai természetesen ezt nem kívánják (teljesen) megcáfolni, csak egy teljesen más szempontból vizsgálják a kérdést. Az ifjú filozófus például azt magyarázza, hogy az emberi agy tökéletes leképezést követően áttáplálható egy számítógépes rendszerbe bármilyen sokmillió, sokmilliárd információt és idegsejti hálózatot is tartalmazzon. A számítógépben új „tudatára” ébredve már nem lesz szükség számára, csak néhány szükséglet teljesülésére az örök élethez: legyen áram, működjön a szoftver, a hálózatok, az internet, és máris végtelenné változhat a létezésünk. Akár több személyiségünk is jelen lehet, egyidejűleg – a világ bármely, vagy ha úgy tetszik valamennyi pontján, egyidejűleg is. Mindebből úgy tűnik, ez csak technológiai, technikai és orvostudományi kérdés és kihívás, mikor sikerül az emberi agyat 1:1-ben „telepíteni”, és a „mentések” révén bármikor újraindítani, ha esetleg mégis meghibásodna valamelyik „backup file” mindezek közül. Az idegsejtek hálózatát tökéletesen leképezi a mikroprocesszor és a belső memóriák, tehát innen már csak a végtelen a tét. Mire lenne hát jó ez az öröklét? Az információ kora egyre újabb kihívásokat termel. Egy évtized alatt akár megkétszereződhet az emberi tudás, és ma már terabyte-nyi információtömegek keletkeznek rövid idő alatt. Képtelenség átlátni nagyobb területeket, akár tudomány – akár művészet legyen. Ezért a gépbe juttatott emberi agy és tudat segítségével ezek a „személyek” saját szakosított tudásuk szerint lennének képesek kutatni, amihez a legjobban értettek (fizikai) haláluk előtt. Mindez talán utópiának tűnik, és nehezen érthető az olvasó számára. Egy bizonyos. Korunk fantasztikus fejlődési lehetőségek küszöbére érkezett, jól látható, hogy az analógból a digitális felé fejlődik szinte minden. Amit a kutatók, művészek a filmen elmondanak mind-mind erre irányul, egyfajta „digitális létezés”, amely valóban öröklét is lehet, hacsak valaki időközben ki nem kapcsolja a gépet, mert túl magas lett a villanyszámla. Forrás:
