Okosóra – Tudjuk-e, pontosan mit mér a lépésszámláló?

Mit mutat és hogyan érdemes használni?

Az okosóra digitális óra, amely apró számítógépet rejt magában. Manapság sokaknak van, de vajon mindenki pontosan tudja, hogyan működik és miként lehet kihasználni a lehetőségeit?

Napjankban sokak karján vehetünk észre egy telefonképernyőhöz hasonló, kisméretű szerkezetet: az okosóra divatos viselhető eszköz lett, ám jó kérdés, vajon mennyire vagyunk tisztában azzal, mi mindenre használható és hogyan mér, például a lépésszámláló esetében.

Az okosóra három különféle módon működhet: SIM kártya nélkül, Bluetooth kapcsolattal csatlakozik az okostelefonunkhoz, SIM kártya-mentesen és nem csatlakozik a telefonhoz, vagy pedig van SIM-kártyája. Utóbbiaknak megy az önálló működés, de képesek erre SIM-kártya nélkül és az okostelefonhoz csatalkozva is. Vagyis ezek rejtik a legtöbb lehetőséget.

Fotó: 123rf.com

Az okosóra szépsége azonban, hogy ha nem tud ilyen kapcsolódásokat létrehozni, akkor is számos remek funkciót használhatunk rajta. Például az alapfunkciók mellett lépésszámlálót és egyéb fittness-szolgáltatásokat.

Ha ilyenünk van sem árt azonban napi egyszer összekötni a telefonnal az adatfrissítés céljából.

Az alapfunkciók közé tartozik egyébként az ébresztőóra, naptár, számológép, stopper, hangrögzítő, tárcsázó, hívásnapló, az üzenetek, a zenelejátszó vagy kamera-irányítás, gesztus alapú vezérlés.

Mit mér az okosóra és hogyan?

Az okosóra fittness alkalmazásainak célja az, hogy mérje aktivitásunk szintjét és az energiafelhasználásunkat. Hogy mennyi energiát használunk fel naponta, az attól függ, mekkora távolságot teszünk meg a saját testtömegünkkel. Ehhez erőt fejtünk ki. Mindezt a legegyszerűbben a lépésszámmal lehet jellemezni, mértékegységként.

A lépésszámláló tehát a napi mozgásmennyiséget jegyzi, mely komoly hatással van az anyagcserén túli kalóriaigényre. Az okosóra méri, mennyi kalóriát használunk fel naponta.

Fotó: 123rf.com

Azt ugyanakkor nem tudja, hogy mekkora lépésekkel haladunk – vagyis azzal nincs tisztában, gyorsan megyünk-e vagy lassan. Méri viszont a mozgás intenzitásával arányosan változó gyorsulási értékeket és irányokat – ezek pedig annál erőteljesebbek, minél nagyobbakat lép az ember.

Ahhoz, hogy ezekről értesüljünk, szükséges egy applikáció, melybe regisztrálni kell. Ebben ugyanis megadhatjuk az olyan adatokat, minthogy hány évesek vagyunk, mekkora a testtömegünk, magasságunk, férfiről vagy nőről van-e szó.

Anyagcserénk ezen értékek mentén változik, vagyis nem érdemes téves adatokat megadni. A pontos információkkal az okosóra alkalmazás statisztika alapján méri az anyagcsere, vagyis az alap energiafelhasználás kalóriaigényét.

A cél mérni a mozgást és az azzal leadott energiát.

Ha az okosóra beépített GPS-szel és/vagy pulzusmérővel is rendelkezik, az óra méri a napi tevékenységeinket. Ez magában foglalja a lépésszámlálót, a lépcsőzést, a kalóriafogyasztás és az alvási szokások számolását is. A GPS-nek köszönhetően az óra edzés közben méri az útvonalat.

Ha az okosóra GPS-t nem foglal magába, gyakran lehet használni az okostelefonról érkező jelet. Ehhez azonban futáshoz vagy biciklizéshez magunkkal kell vinni a telefonunkat.

Amennyiben az órát lépésszám, azaz napi aktivitásunk szintjének követésére alkalmazzuk, javarészt használható adatokat kapunk. Hasonló a helyzet a pulzusszám esetében is.

A precizitás nem erősségük

Mivel az okosóra tisztában van az alap adatainkkal – hiszen mi magunk adtuk meg azokat -, meglehetősen jól számol.

Fontos tudni ugyanakkor, hogy teljesen az okosórára hagyatkozni nem helyes, mert csupán becsült adatokat kapunk, tökéletesen pontos mérésre ezek az eszközök nem megfelelőek.

Akkor járunk a legjobban, ha figyeljük a kalória-bevitelünket, mozgunk és edzünk, amennyit csak lehet, napi aktivitásunkat a lehető legmagasabb értéken tartva.

Fotó: 123rf.com

A szívverés problémáját pontosan megmondja

Ezzel szemben a szívverés ingadozásának jelzését illetően megbízhatónak tűnik az okosóra. Egy, a 2018-as Heart Rhythm szaklapban megjelent tanulmány ugyanis igazolta a csuklón hordható eszközök pontosságát az indukált paroxizmális supraventrikuláris tachycardia (PSVT) avagy a gyors szívverés mérésében.

Az órák a pulzusszám rögzítésére és monitorozására a fotopletizmográfia (PPG) technológia segítségével képesek.

A kutatók három általánosan elterjedt okosórát, köztük az Apple Watch Series 2-t, a Samsung Galaxy Gear S3-at és a Fitbit Charge 2-t figyelték meg, melyeket véletlenszerűen választottak ki a páciensek pulzusszám mérésére. A PSVT-t gyors szívveréses (percenként 100 ütés feletti) epizód jellemzi, melyet a szívkamrák feletti elektromos impulzusok váltanak ki. Ezer felnőttből nagyjából 2,5-öt érint a probléma és olyanokat is, akiknek nincs szív- és érrendszeri betegségük.

Ezért az okosóra ezt azonosító mérőszámának precizitása meglehetősen előnyös, sőt életmentő is lehet.