A testmozgás lélektana

Testi és lelki egészségre törekedve kikerülhetetlen kérdés a mozgás és az aktív életmód szerepe.

Egyre fontosabb mindannyiunknak tudatosan figyelni arra, hogy életünkben megfelelő helye maradjon a testmozgásnak és sportnak.

A társadalom furcsa kettősséget mutat, mert részben egyre lazulnak az élő kapcsolatok, és találkozások helyett az interneten beszélünk egymással. Szinte elvárás, hogy legyen mindenki online, de másrészt kitűzünk magunk elé össztársadalmi célként egy sport– és soványságkultuszt (talán kompenzálásként?), ami pont ellentéte a tv és számítógép előtt pihengető ember képének. Mit tegyünk?

Sport, aktív életmód: lássuk az előnyöket

A rendszeres testmozgás, az aktív életmód hasznos a testnek: javítja a szív-keringési rendszerünket, segíti a cukorháztartást, javítja ellenálló képességünket a betegségekkel szemben, vagy később segíti a gyógyulást betegségekből. Már önmagában ezért is megérné a mozgás, de ezeken felül vannak nagyon jelentős lelki, pszichés előnyei is a dolognak.

Csökkenti a feszültséget

Gondolta volna, hogy az aktív életmód az egyik legjobb módja a munkanap során felgyűlt stressz levezetésére? Félórányi kocogás vagy biciklizés segít leereszteni a gőzt, természetes módon és hatékonyabban oldja a szorongást, mint bármilyen tabletta, ráadásul az edzés esetében mellékhatásként legfeljebb csak izomlázzal lehet számolni.

Foto:123rf.com

Az aktív testmozgás során egy endorfin nevű anyag fokozottabban termelődik az agyalapi mirigy által, ami szorongásoldó és egyfajta belső antidepresszáns is. Utóbbi szerepet játszik a sport során jelentkező örömérzésben, lelkesedésben és az edzés után gyakran érzett kellemes fáradtságban. Nem mellékesen munka után valóban édesebb a pihenés: az aktív életmód igazoltan javítja az alvás minőségét is. Az endorfin a fájdalomküszöböt is befolyásolja, ezért eshet meg, hogy a sportolók kisebb karcolásokat, zúzódásokat csak az edzés vagy verseny után vesznek észre. (Egyes színészkedő futballistáknál talán ez a rendszer nem működik megfelelően?) Az endorfinnak is köszönhetőek azok a jelenségek, amikor életveszélyes helyzetben, erősen felfokozott idegállapotban a katonák nagyon komoly háborús sérülést sem vesznek észre, legalábbis egy darabig.

Az aktív életmód a test formálásán keresztül a lélekre is hat

Az aktív életmód megfelelő táplálkozás mellett a testsúly normalizálásának, a test formálásának is a kulcsa. Ha eredményesek vagyunk a sportban, a mérleg javuló értékeket mutat, így sikerélmény ér bennünket, ami javítja az önbizalmunkat és kedélyállapotunkat, amely összességében csökkenti a szorongást, és így javítja áttételesen a társas kapcsolatainkat is. A testsúly csökkenése esetén szó szerint is megkönnyebbülünk: képzeljük el, hogy eddig állandóan a kezünkben volt egy telepakolt bőrönd, majd leadunk jó pár kilót, letehetjük a bőröndöt, hát nem könnyebb nélküle? Ettől viszont dinamikusabbak, élénkebbek leszünk önmagában is, könnyebben állunk fel a TV, számítógép elől, tehát ha az életmódváltás első eredményéig eljutunk, a folytatáshoz már ezek a sikerek tudják adni a lendületet.

Foto:123rf.com

A ló túloldalán – Túlzásba vitt sport, túl aktív életmód

Nem egy esetben látjuk, hogy az sport és az endorfin egyfajta lelki doppingszerré válik, és az egyén nem tud leállni, egyre nagyobb célokat tűz ki, egyre emeli a szintet. Rendszerint végül csak valamilyen sportsérülés szab gátat az egyre elszántabb és ambiciózusabb akarásnak. A sport így válhat egyfajta függőséggé sajnos. Amennyiben az illető létrehoz egy alternatív világot magának, mondjuk az edzőtermet, amivel új barátok, ismeretségek járnak, és ahol sikeres, miközben a munkában és máshol meg kevésbé, úgy egyre inkább erre a jól működő területre kezd koncentrálni, elhanyagolva a többit. Az elért eredmény pedig serkentő hatású, végül könnyen a függőség tüneteit mutatja azzal is, hogy a további sikerért és elismerésért bármire képes – akár még teljesítményfokozó szerek szedésére is.

Fotó: 123rf.com

Másrészt fogyókúráknál (még stabil lelki alkatúaknál is) minden esetben van egy pont, amikor az egyén elkezd elbizonytalanodni a testképében, nem érzi, hogy ez már sok, vagy még kevés. A testkép bizonytalansága többeknél önálló betegséggé válik. A közismert evészavarok közé tartozik a testképzavaron alapuló anorexia, mely egy hibás életmód végére akár életveszélyes fogyással jár, ez ellenkező irányban ugyan, ám szintén gyakori a testképzavar a bodybuilderek között is.

Hangsúlyozom, nem a testépítés és a súlyok emelgetése a betegség, ez csak egy példa, futást, biciklizést is lehet rossz testkép alapján túlzásba vinni – ahogy túlzásba is viszik sokan. Az ilyen személyek nem képesek objektíven látni a testüket, sporteredményeiket és általában önmagukat, még többet akarnak, aki pedig próbálja lebeszélni őket, abban hajlamosak ellenséget látni.

Nem könnyíti meg a dolgot, hogy a sportos életmódot, a kidolgozott testet a mai társadalom ideálként el is várja, aminek sokan nem tudnak megfelelni, illetve kellő önbizalommal nem tudják kezelni a kérdést. Náluk súlyos szorongásos panaszokat, depressziót, kisebbrendűségi érzéseket okoz, hogy irreális célokat kergetnek. Megpróbálnak edzésekre járni, nagy akarásnak nyögés a vége, így persze nem élvezik. Megpróbálnak egészségesebben étkezni, az sem sikerül, így megerősödnek a negatív feltevéseik, és romlik a depresszió. Érdekes vetülete korunknak, hogy sokan a mozgás-táplálkozás jelentette sportos életmód mellett (vagy helyett) plasztikai sebésztől, csodatablettáktól remélik elérni a kívánt eredményt.

Foto:123rf.com

Sport, mozgás, aktív életmód: az arany középút

Legyünk aktívak, mert enélkül nincs egészség, de másrészt fontos, hogy el tudjuk fogadni magunkat. Gyerekekkel, munkahellyel a hátunk mögött ne akarjunk versenyezni az internetes közösségi média sokszor hamis világában naponta a konditeremből üzengető hírességekkel. Ők többnyire éppen annyik, amit mutatnak: egy kerek fenék, vagy egy kidolgozott bicepsz.

Életkorunknak, adottságainknak megfelelő mértékben mozogni jó és egészséges, az életmód alapvetően pedig pozitívan befolyásolja életkilátásainkat. Legyünk aktívak, álljunk fel a számítógép elől, de mint annyi mindenben, itt is a legjobb az arany középút megtalálása.

Orvos szerző: Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter főorvos