Tegyél magadért! – Ezek a női ráktípusok megelőzhetők

Az Országos Onkológiai Intézet által 1999 óta vezetett Nemzeti Rákregiszter adatai alapján a daganatos megbetegedések jelentik a második leggyakoribb halálokot Magyarországon, és számuk évről évre emelkedik, pedig a jellegzetes női ráktípusok jól szűrhetőek.

Az emelkedő esetszámok egyik oka, hogy a rákdiagnosztika egyre fejlettebb, így egyre korábbi stádiumban, sőt bizonyos esetekben már rákmegelőző állapotban felfedezik a betegséget, ami növeli a gyógyulás esélyét.

„Magyarországon – ahogy a világban általában – jellemző, hogy a nők egészségtudatosabban élnek: egészségesebben étkeznek, többet mozognak és több szűrővizsgálatra járnak. Emiatt némileg meglepő módon 2017-ben már több nőnél diagnosztizáltak daganatos betegséget, mint férfinál. Bizonyos rátípusok mindkét nemnél egyaránt viszonylag gyakoriak, például az egyre jobban terjedő bőrrák, a végbélrák vagy a tüdőrák. Ugyanakkor vannak jellegzetesen női rákfajták, és éppen ezek jórésze aránylag könnyen szűrhető, tehát időben felismerve jó eséllyel gyógyítható” – mondta Dr. Kocsis Judit, a Budai Egészségközpont onkológus szakorvos.

1. Emlőrák

Évente közel tízezer magyar nőnél diagnosztizálnak mellrákot, és mintegy 2500-an halnak meg ebben a betegségben. Az emlőrák is a jól szűrhető betegségek közé tartozik, ezért fontos a rendszeres önvizsgálat és az orvosi ellenőrzés. A jelenlegi szabályok értelmében a 45 évesnél idősebb, de 65 évesnél fiatalabb magyar nőket kétévente behívják ingyenes mammográfiás vizsgálatra. Bizonyos magas kockázatú egyéneknél (pl. családi halmozódás, örökletes emlőrák stb.) azonban ennél fiatalabb kortól és sűrűbben is javasolhatja az onkológus a szűréseket.

35 év alatt mammográfiára még nem, de ultrahangos szűrővizsgálatra érdemes elmenni. Mire az emlőrák tüneteket mutat (csomó vagy csomók a mellben, hónaljban, váladékozás, a bőr vagy a mellbimbó behúzódása), addigra sok esetben már kisebb eséllyel gyógyítható. Különösen veszélyeztetettek azok, akiknek a családjában volt ilyen betegség, akik valamilyen hormonkezelésen estek át, akik nem szültek, nem szoptattak, és akik dohányoznak.

Javasolt szűrési gyakoriság életkor szerint:

45 és 65 éves kor között: mellrákszűrés mammográfiával kétévente 45 éves kortól kezdődően.
65 éves kor felett: szervezett szűrővizsgálat nincs, de magas kockázatú esetekben, illetve klinikai tünetek, panaszok esetén el kell végezni a komplex emlővizsgálatot.

2. Méhnyakrák

Magyarországon évente átlagosan ezer új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak és körülbelül 400 nő hal meg emiatt évente. A méhnyakrák egy olyan ráktípus, amelynél már a rákmegelőző állapot kimutatása is lehetséges. Erre a szűrésre évente érdemes elmennie minden olyan nőnek, aki már elkezdte a szexuális életet vagy elmúlt 18 éves. Az úgynevezett Pap-teszt során kenetet vesznek, majd ennek eredményét egy skálán értékelik (P0, P1, P2, P3, P4, P5). Ezt egyéb vizsgálatok is kiegészíthetik. A méhnyakrák sokáig teljesen tünetmentes, ezért is életmenő a szűrés. Jellegzetes tünetei a köztes vérzés, a kóros hüvelyi folyás, az alhasi fájdalom és a fájdalmas szexuális együttlét, de ezek sok egyéb betegség tünetei is lehetnek.

Méhnyakrákot többek között a Humán Papillóma Vírus (HPV) okoz, ám védőoltással a daganat kialakulásának esélye jelentősen csökkenthető. Hazánkban a HPV elleni önkéntes védőoltást azok a lányok kaphatják meg, akik betöltötték a 12. életévüket és az általános iskola 7. osztályát végzik. De idősebb korban is tanácsos megfontolni a nők egészségvédelmének ezt a viszonylag új, hatékony eszközét.

Javasolt szűrési gyakoriság életkor szerint:

20 és 30 éves kor között: méhnyakrákszűrés citológiai vizsgálattal egybekötve minden 3. évben 21 éves kortól kezdődően 30 éves korig. Ha a sejtvizsgálat három egymás utáni alkalommal negatív és kolposzkópiai (hüvelytükrözés során észlelt) eltérés sincs, súlyos elváltozás kialakulása 3 éven belül nem valószínű, ezért a háromévenkénti sejtkenetvizsgálat teljesen megfelelő.
30 és 65 éves kor között: méhnyakrákszűrés minden 3. évben citológiával egybekötve, illetve HPV-szűrés minden évben az első pozitív HPV-teszt után.
65 éves kor felett: a méhnyakrákszűrés 65 éves kortól kezdődően nem indokolt, amennyiben a megelőző 10 év szűréseinek eredménye negatív volt.

3. Méhtestrák

A méhtestrák általában az idősebb nők betegsége, leginkább 50 éves kor felett jelentkezik. Jellegzetes tünetei a köztes vérzés vagy a klimax után újra megjelenő vérzés, de sokáig tünetmentes is maradhat. Veszélyeztetettebbek azok a nők, akik valamilyen ösztrogén tartalmú gyógyszert szedtek, akik túlsúlyosak, mozgásszegény életet élnek, egészségtelenül táplálkoznak. A méhtestrák műtéti úton eredményesen gyógyítható, de itt is fontos a korai felismerés, mert ha már áttéteket képez, akkor nem elég a méh, a petefészkek, illetve a petevezetők eltávolítása, sugár és/vagy kemoterápia is szükséges.

Szervezett szűrővizsgálat ennél a betegségnél és a petefészek daganatnál nincs, de valamennyi nőgyógyászati daganat vonatkozásában fontos a rendszeres nőgyógyászati vizsgálat, ahol a kockázati tényezők (korábbi leletek, szűrések eredményei, életmód, életkor, családi anamnézis stb.) alapján megállapítják a további vizsgálatok optimális gyakoriságát.

4. Petefészekrák

A petefészekrák szintén nagyobb eséllyel jelentkezik idősebb korban, de egészen fiatal nők között is előfordul. Bizonyos esetekben vannak tünetei (haspuffadás, haskörfogat növekedés, vérzészavarok, fogyás, medencetájéki fájdalom), de jellemzőbb, hogy sokáig tünetmentes marad. Amikor felfedezik, már jó eséllyel áttéteket képzett. Éppen ezért fontos az évenkénti nőgyógyászati szűrés, különösen a kockázatnak kitett nők esetében, ahol képalkotó vizsgálatok segítségével időben felismerhető. A petefészekrák kialakulásában is nagy szerepe van a genetikának, a különböző meddőségi, illetve egyéb hormonkezeléseknek, és nagyobb veszélyben vannak azok, akik nem szültek, nem szoptattak.