Nem fertőző és nem mindig halálos – Tévhitek a rák kapcsán – 1-rész

Sok mítosszal élnek az emberek a daganatok kapcsán

Bár a rák igen régóta létező, a modern világban is emberek millióinak haláláért felelős kór, ma is számos tévhit kering róla. Érdemes hát tisztázni, mi igaz és mi nem a daganatos betegség kapcsán.

A világon sajnos ma is vezető haláloknak számít a rák. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte 10 millió ember halt meg miatta 2020-ban.

A tévhitek általában a nagymértékben elterjedt betegségek körül alakulnak ki, s nincs ez másként a rák esetében sem.

A rák megnevezés olyan betegségek csoportjára utal, amelyek a test bármely részét érinthetik. Ez még inkább hozzájárul a zűrzavarhoz az emberek fejében.

Íme a leggyakoribb tévhitek, amelyek a rák kapcsán keringenek – és a valóság.

1.„A rák a halálos ítélettel egyenlő”: ez nem igaz. A statisztikák ellenére a rákos betegség nem mindig egyenlő a véggel. Ahogyan a tudósok egyre többet tudnak meg a rákkal kapcsolatban, annál fejlettebb kezelésekre van lehetőség – így a rákból való felépülés esélye egyre javul.

Példának okáért 2019 januárjában a becslések szerint 16,9 millió rákos túlélő élt az Egyesült Államokban, míg Angliában az elmúlt 40 évben megduplázódott a túlélési arány.

A rosszindulatú emlődaganatok kb. ötödét egy speciális mammográfiás mintavétellel igen korai stádiumban igazolni lehet. A sztereotaxiás core biopszia azonban még kevés helyen hozzáférhető Magyarországon.

Új mellrák diagnosztika segít felderíteni a betegséget

Fontos megjegyezni azonban, hogy a túlélés esélye jelentős mértékben függ a rák típusától. Az Egyesült Királyságban például 98 százalékos a hererák túlélési aránya, ám a hasnyálmirigyráké csupán 1 százalék.

Egyes rákbetegségek esetében az 5 éves túlélési arány 90 százalékos, vagy annál is jobb. Ilyen például a mell-, a prosztata- és a pajzsmirigyrák.

2.„A rák fertőző”: ez is tévhit. A rák nem fertőző, egy beteg nem adhatja át azt valaki másnak. Az azonban tény, hogy bizonyos nemi úton terjedő betegségek, így a humán papillomavírus (HPV), a Hepatitis B és C okozhatnak rákot a méhnyakon és a májban. Ezen esetekben azonban egy fertőző kórokozó okozza a rákot, nem pedig a daganat maga fertőz.

3.„A mobiltelefonok rákot okoznak”: máig nincs bizonyíték arra, hogy a mobiltelefonok rák kialakulását eredményeznék.

Fotó: 123rf.com

A tévhit kialakulásának egyik oka, hogy ezen eszközök rádiófrekvenciás sugárzást (rádióhullámokat) bocsátanak ki, a nem ionizáló sugárzás egyik formáját. A test pedig elnyeli ezt a sugárzást.

A tudósok persze tisztában vannak azzal, hogy az ionizáló sugárzásnak – például a röntgennek – való kitettség növeli a rák kockázatát. A rádiófrekvenciás sugárzás viszont nem ionizáló sugárzás, vagyis nem emeli a daganatos betegség rizikóját.

Noha számos tanulmány vizsgálta már a nem ionizáló, radarból, mikrohullámú sütőből, mobiltelefonból és más forrásokból származó sugárzás potenciális egészségügyi hatásait, ma sincs rá egyöntetű bizonyíték, hogy a nem ionizáló sugárzás növelné az emberekben a rák kockázatát – szögezte le az amerikai Országos Rákintézet.

4 „Az elektromos vezetékek rákot váltanak ki”: ez szintén tévhit. Az elektromos vezetékek által előállított, extrém mértékben alacsony frekvencia (ELF) nem ionizáló, vagyis nem okoz rákot.

Foto:123rf.com

Számos tanulmány vizsgálta már az ELF mágneses mezők lehetséges hatásait patkányok és egerek esetében. Ezen vizsgálatok során az állatokat erősebb mágneses térnek teszik ki, mint ami az embereket a mindennapokban éri, ám egyetlen tanulmány sem mutatta, hogy megnövekedett volna a rák előfordulása a rágcsálóknál. Valójában bizonyos rákok valószínűsége még alacsonyabb is volt azoknál az állatoknál, akiket ELF-sugárzás ért – tudatta az Amerikai Rák Szövetség.

Fotó: 123rf.com

A szövetség azonban megjegyzi, hogy egyes tanulmányok a leukémia kockázatának enyhe megnövekedését tapasztalták az elektromos vezetékek közelében élő gyermekeknél. Ennek okai azonban továbbra sem tisztázottak.

5.„A mesterséges édesítők rákot okoznak”: szintén a mai napig nincs igazán jó bizonyíték arra, hogy a mesterséges édesítőszerek emelnék a rák kialakulásának kockázatát. Az amerikai Nemzeti Rák Intézet tájékoztatása szerint az ezzel kapcsolatos témák akkor kerültek elő, amikor korai tanulmányok kimutatták: a ciklamát szacharinnal kombinálva húgyhólyagrákot okozott laboratóriumban élő állatoknál. A további vizsgálatok azonban nem szolgáltattak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy az embereknél összefüggés állna fenn a daganatos betegséggel. Hasonló módon, az FDA (Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrzési Hatóság) által jóváhagyott édesítőszerek vizsgálata sem bizonyította egyértelműen, hogy volna kapcsolat köztük és az embereknél kialakult rák között.

Fotó: 123rf.com

Szakemberek megjegyzik, hogy az aszpartám és a rák kapcsolatát vizsgáló, több mint félmillió résztvevővel készült tanulmány sem talált összefüggést az aszpartám-fogyasztás és a limfóma, a leukémia vagy az agyrák között.

A fenti állítást tehát a szakemberek szintén a tévhit kategóriába sorolják.

A cikket folytatjuk.

Forrás: https://napidoktor.hu/index.php