Kit fenyeget a veserák? 2012-06-29 Mindent a rákról Megosztás: Tweet Mivel a veserákra nincs nagy tömegekre alkalmazható szűrővizsgálat, a dohányzás mellőzése, a veszélyes anyagokkal dolgozók esetében pedig a munkavédelmi előírások betartása csökkentheti a veszélyt A vesék bab alakú, nagyjából 15 centiméter nagyságú szervek. A gazdagon erezett vesékben egy nap folyamán több százszor keresztülhalad a vér. Ez azt jelenti: naponta mintegy 1700 liter vérből szűrik ki a vesék azt a liternyi salakanyagot, amely vizelet formájában távozik a szervezetből. Mivel a vesék a szervezet méregtelenítéséért felelős legfontosabb szervek közé tartoznak, a vesedaganatok kialakulása sem függetleníthető a testet mérgező anyagoktól. Ugyancsak a vesék funkciójával függ össze az is: a daganatok vérerekre való átterjedésével a véráram útján könnyen eljuthatnak, s fertőzhetnek meg más szerveket is, tumoros áttéteket hozva létre. Kit fenyeget a veserák? A veserák leggyakrabban az ötven-hetven éves korosztályban fordul elő, a férfiakat jobban fenyegeti, mint a nőket. Nincs egyértelmű lista arról, hogy pontosan mi vezethet veserákhoz, ám nagy szerepet tulajdonítanak a környezeti ártalmaknak, az életvezetési szokásoknak. Ugyan a veserák kialakulásának veszélye az életkorral együtt nő, ám ritka esetben fiatal korban (egyes megbetegedések, mint például a Wilms-tumor vagy nephroblastoma kifejezetten gyerekbetegség) is előfordulhat. Lehet szerepe a genetikai tényezőknek, ám az örökletes hajlamnál rendszerint nagyobb hangsúllyal említik a környezeti ártalmakat. Ezek közül a legfontosabb a dohányfüst: a cigarettafogyasztás intenzitása és dohányos évek száma egyaránt hozzájárulhat a vesedaganat kockázatának növekedéséhez. Egyes kutatások összefüggést találtak a lakóhely és a vesedaganatok között is: a szennyezettebb levegőt szívó városi lakosság körében kimutathatóan nagyobb előfordulását találták a vesedaganatoknak, mint a vidéki népesség körében. Károsak lehetnek egyes kémiai vegyületek: a szakirodalom ezek között említ egyes oldószereket, a bőr megmunkálásához használatos vegyszereket, kőolajtermékeket, az építőiparban korábban kiterjedten használt azbesztet, valamint az akkumulátorgyártás során felhasznált kadmiumot. Ismert egyes gyógyszerek vesekárosító hatása is. Mivel a veserákra nincs bevált, nagy tömegekre alkalmazható szűrővizsgálat, a dohányzás mellőzése, a veszélyes anyagokkal dolgozók esetében pedig a munkavédelmi előírások pontos betartása csökkentheti valamelyest a veszélyt. Mint minden betegségtípusnál, a veséket érintő problémáknál is fontos: bármilyen rendellenességgel azonnal orvoshoz kell fordulni, a tüneteket nem szabad elbagatellizálni. Forrás:
