A cigarettafüst veszélyesebb a gyerekre, mint gondolnánk

Már önmagában az, ha a fiatal a cigarettafüst közelében van, betegségeket okozhat. A dohányzó felnőtt közelében felnövő gyerek könnyebben lesz a káros szenvedély rabja, ráadásul a passzív dohányzás jelentősen növeli a fiatalkori szívinfarktus kockázatát.

A Magyar Kardiológusok Társasága a Dohányzásmentes Világnap alkalmából most kiemelten a gyerekek, tinédzserek védelmében emel szót, és kéri a felnőtteket, szülőket: óvják a fiatalokat!

Évente több mint 1,7 millió gyerek hal meg a környezetszennyezés, illetve a passzív dohányzás, a rossz higiénés körülmények és a mérgező vegyi anyagoknak való kitettség miatt – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Ha csak a dohányzást tekintjük, a legfrissebb hazai kutatások szerint a tizenkét évesek (!) 4,5 százaléka dohányzik, a két évvel idősebbeknek viszont már a 13 százaléka, a kilencedik évfolyamosok 20, a tizenegyedik osztályba járóknak pedig már 37 százaléka gyújt rá rendszeresen.

A döbbenetes számok arra indították a Magyar Kardiológusok Társaságát – a gyermeknap után a Dohányzásmentes Világnap alkalmából is – hogy felhívást intézzen a lakosság felé. A dohányzás, akár annak passzív formája is, jelentősen megnöveli a szívinfarktus kockázatát a fiataloknál és felnőtteknél: az ötven év alatti cigarettázók esetében nyolcszor nagyobb a szívinfarktus esélye, mint a nemdohányzóknál.

A Heart című szaklapban megjelent legutóbbi tanulmány szerint idősebb korban ugyan kisebb, de még így is nagy a különbség a dohányosok és a nemdohányzók között: az 50 és 65 év közötti korcsoportban már „csak” ötször, 65 év felett pedig „mindössze” háromszor nagyobb eséllyel kapnak szívinfarktust a dohányosok, mint a nemdohányzók. A kutatók szerint ez valamennyi rizikófaktor közül talán a legerősebb annak tekintetében, hogy a dohányzás mennyire megnöveli az infarktus esélyét az ifjabb korosztályban. Hatását minden más tényezőnél hamarabb fejti ki, ezért olyan sürgős intézkedésekre hívja fel a szakma a figyelmet, amelyek segítségével a fiatalok eltántoríthatók a kipróbálásától, leszoktathatóak a dohányzásról, illetve akadályozzák, hogy a gyerekek a passzív dohányzás áldozatai legyenek.

Dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára szerint megdöbbentő, hogy a gyerekek körében ilyen sokan élnek ezzel a káros szenvedéllyel. Ebben pedig nagy szerepet játszik a szülők magatartása.

„Ha a szülő dohányzik, akkor a gyerek számára ez természetes lesz és nehezebben számon kérhető, ha fiatalon maga is kipróbálja. De nem csak ez tény, hanem az is, hogy ha valaki folyamatosan ki van téve a cigarettafüstnek, akkor egyrészt az addikció is könnyebben kialakul nála, másrészt a mindennapos dohányfüst a szervezetében is komoly károkat okoz” – figyelmeztet a szívgyógyász.

„Egyrészt a fiatal szervezet sokkal érzékenyebb a káros anyagokra, másrészt a cigarettából égés közben felszálló úgynevezett mellékfüstben nagyon sok a mérgező melléktermék: ingeranyagok, toxikus anyagok, rákkeltők. Ezek a mellékfüstben nagyobb mennyiségben mutathatók ki, mint a főfüstben, amit a dohányos maga, a saját akaratából beszív! Sok szülő – aki a lakásban, pláne a még kisebb légterű autóban rágyújt – ezt nem veszi figyelembe, pedig a saját gyereke az, aki a mellékfüstöt belélegezve ennek minden következményét akaratlanul is elszenvedi. Nagy-Britannia egyes részein még az autóban is tilos a dohányzás, ha fiatalkorú utazik benne. A dohányzó tizenéveseket nagyobb eséllyel támadják meg a fertőző légúti betegségek: a nátha, az influenza, és ezek szövődményeként a tüdő-, orrmelléküreg- és a középfülgyulladás. Azt már nem is említve, hogy a dohányzás (akár aktív, akár passzív) az amúgy sajnos nem ritka asztmát is előhozhatja, illetve ronthatja az arra hajlamosaknál. Aki pedig ősztől tavaszig betegen fekszik az ágyban, nem fog sportolni, vagyis közvetve is növeli a szív- és érrendszeri betegségek másik legfőbb kockázatát: ami a mozgásszegény életmód. Az így felnövő fiatal már a húszas éveinek végén, harmincas éveinek elején az idősebb korosztály tipikus tüneteit produkálhatja: érelmeszesedés, koszorúér-problémák, trombózis, krónikus hörghurut. Arról nem is beszélve, mire a gyermekvállalásra kerülne a sor, a férfiak akár impotenciával is küszködhetnek, a nőknek pedig felborulhat a hormonháztartásuk és a menstruációs ciklusuk. És sajnos megnő az esélyük a spontán vetélésre, illetve koraszülésre is” – figyelmeztet dr. Becker Dávid.

Forrás: https://napidoktor.hu/index