Meningococcus-betegség: a túlélők harmada nem épül fel teljesen

A COVID–19-járványtól függetlenül védekezni kell az invazív meningococcus-betegség ellen

• Az elhalasztott oltásokat érdemes még a szeptemberi közösségbe kerülés előtt beadatni; az oltási sorok elkezdése és befejezése a COVID–19 alatt is ajánlott.
• A betegség különösen veszélyes a legkisebbekre  – tavaly mind a kilenc hazai halálos áldozat 2 év alatti volt.
• Hazánkban a kórokozó B- és C-típusa ellen egyaránt ajánlott a védekezés. 

Még a kisgyermekek őszi bölcsődei, óvodai közösségbe kerülése előtt érdemes beadatni az invazív meningococcus-fertőzés elleni védőoltásokat – gyermekgyógyász szakemberek egy mai sajtóbeszélgetésen az oltási sorok időben történő elkezdésének és pontos befejezésének fontosságát hangsúlyozták. Rámutattak: a rendkívül gyors lefolyású, ám a kritikus órákban nehezen beazonosítható betegség ellen kizárólag védőoltásokkal lehet védekezni – ezek beadása a szakmai irányelvek szerint a COVID–19-járvány alatt is ajánlott. A friss hazai statisztikák egyértelműen igazolják, hogy a kialakult fertőző agyhártyagyulladás a csecsemőkre, kisgyermekekre különösen veszélyes: tavaly a fertőzöttek több mint fele, és mind a kilenc hazai halálos áldozat két év alatti csecsemő és kisgyermek volt.  A legfrissebb angliai egészségügyi adatok szerint a túlélők 33-50%-ának tartós, akár életre szóló egészségkárosodással kell szembenéznie.

Bár a COVID–19 elleni védőoltásra egyelőre még várni kell, a szakemberek szerint a többi megelőzhető súlyos, fertőző betegség ellen ajánlott a vakcinák nyújtotta biztonságot választani. A védőoltási szaktanácsadók, a gyermekgyógyászok és az infektológusok egyaránt a gyermekkori kötelező és ajánlott oltási sorok késedelem nélküli megkezdését, illetve befejezését javasolják.

„Tévhit, hogy a védőoltások legyengítik az immunrendszert, és ez kiszolgáltatja a gyermeket a koronavírusnak, épp ellenkezőleg. Fokozott kockázatot vállal az, aki egy potenciálisan súlyos gyermekbetegség ellen nem védekezik, hiszen a védőoltásokból származó előny lényegesen nagyobb, mint azok esetleges kockázata” – fogalmazott dr. Mészner Zsófia, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet módszertani igazgatója, csecsemő és gyermekgyógyász főorvos, infektológus, védőoltási szaktanácsadó.

Hozzátette: egységes a szakma álláspontja abban, hogy a COVID–19-járvány nem változtat a védőoltások jelentőségén és szükségességén.

Fotó: 123rf.com

Dr. Póta György gyermekorvos, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke az egyik legsúlyosabb gyermekkori megbetegedés, a meningococcus baktérium okozta agyhártyagyulladás és véráramfertőzés elleni korai védekezés jelentőségére hívta fel a figyelmet. Felidézte, hogy a hazai statisztikák szerint a csecsemők az átlagosnál 24-szer gyakrabban betegednek meg a jellemzően gyors és súlyos lefolyású invazív meningococcus-fertőzésben, ezért különösen fontos időben védőoltást kapniuk a betegség ellen.

Magyarországon 2019-ben 51 meningococcus okozta agyhártyagyulladást és véráramfertőzést jelentettek – ez a szám az elmúlt öt évben tavaly volt a legmagasabb. Tavaly az érintettek több mint fele – összesen 27 beteg – két évnél fiatalabb kisgyermek volt, a fertőzés kilenc halálos áldozata is közülük került ki. 

A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a szeptemberben – nagy valószínűséggel – újranyitnak a bölcsődék, óvodák, iskolák, és a nagyobb testvérek is újra közösségbe kerülnek, így a kontaktusszámok emelkedésével várhatóan az összes fertőző gyermekbetegség terjedésének esélye nőni fog.

„Többek között ezért is fontos az elhalasztott, illetve elmaradt oltások pótlása lehetőleg még a nyár végén, ősz elején” – hangsúlyozta dr. Mészner Zsófia.

Életre szóló teher

A járványos agyhártyagyulladás rendkívül gyors lefolyású betegség, amely 24 óra alatt halált okozhat, és a nemzetközi adatok azt mutatják, hogy minden tizedik beteg még gondos orvosi ellátás mellett sem éli túl a betegséget. Az angol NHS friss statisztikái szerint a betegséget túlélő minden 2-3 ember közül egynél tartós egészségügyi problémák, súlyos testi, illetve idegrendszeri szövődmények alakulnak ki.

„A meningococcus-betegség magas halálozási statisztikái mellett ritkábban kerülnek fókuszba a maradványtünetekkel gyógyuló túlélők. Pedig ezek olyan következményei a betegségnek, amelyek a fertőzésen átesettek életminőségét hosszú távon, akár teljes életen át befolyásolják. A hosszadalmas utókezelések és a károsodás tartóssága pedig nemcsak a betegnek, de a családjának is életre szóló lelki és anyagi terhet jelenthet” – fogalmazott dr. Mészner Zsófia.

Hozzátette: az invazív meningococcus-betegség leggyakoribb szövődményei között a memóriazavarok és viselkedési problémák, epilepsziás rohamok, illetve – az akár teljes – halláskárosodás, látásvesztés mellett ízületi gyulladás, mozgási és egyensúlyi problémák, továbbá különböző vesebetegségek is előfordulnak. Bizonyos esetekben ugyancsak elkerülhetetlenné válhat a beteg ujjainak vagy teljes végtagjának amputációja.

Aki B-t mond, mondjon C-t is

A járványos agyhártyagyulladást és vérmérgezést okozó baktériumnak több típusát is megkülönböztetik, és egyelőre nem létezik olyan vakcina, amely mindegyik ellen védelmet biztosítana. A baktérium 5 leggyakoribb típusa (A, B C, W-135, Y) közül hazánkban a megbetegedések túlnyomó többségét a B típus okozza – kétszer annyi fertőzésért felelős, mint a második leggyakoribb C típus. 

A meningococcus itthon legjellemzőbb B és C típusa ellen is különböző védőoltásokkal kell védekezni, ezek nem váltják ki, és nem is helyettesítik egymást, és egyik sem tartozik a kötelező védőoltások közé.

A hazai járványügyi szakemberek szerint a meningococcus elleni védekezést 2-3 hónapos korban javasolt megkezdeni, és a védettséget 25 éves korig célszerű fenntartani.

Az életkori alkalmazhatóságot figyelembe véve, a 10 év alatti gyermekek, köztük a fokozottan veszélyeztetett csecsemők és 5 év alatti kisgyermekek meningococcus B elleni immunizálására hazánkban jelenleg kizárólag a Bexsero védőoltás alkalmazható.   (Az első oltás beadásakor betöltött életkor alapján meghatározott, pontos oltási sémákat a sajtóközlemény végén található táblázatban* foglaltuk össze.)  

„Nem lehet elégszer elmondani, hogy a B és C-típus elleni oltások együttesen biztosítanak széles körű védettséget” – hangsúlyozta dr. Póta György. -“A két vakcina hatása között nincs ismert átfedés, ezért a másik baktérium még okozhat betegséget, ha a gyermek csak az egyik típus ellen védett. A B elleni ajánlott védőoltás beadása könnyedén időzíthető a kötelező oltások időpontjához, azaz a védettség kialakítása ebben a tekintetben nem okoz további terhet sem a szülőknek, sem a gyermekeknek.”

A fertőző betegségek elleni védőoltások a koraszülöttek számára is fontosak. Az Országos Epidemiológiai Központ Védőoltási Módszertani Levele szerint a koraszülöttek fertőzésre való hajlama nagy, melyet a tartós kórházi ápolás, a beavatkozások, a diagnosztikus vizsgálatok és a műtétek fokoznak. Az életkorhoz kötött kötelező oltásokon kívül a meningococcus és a rotavírus-fertőzés elleni oltásokat klinikai állapottól függően, a kronológiai életkorban ajánlott elkezdeni.

Ajánlásában hasonlóan fogalmaz az Amerikai Gyermekgyógyász Akadémia (AAP) is: minden orvosi értelemben stabil állapotú koraszülött kronológiai életkorban ugyanazt az oltási sort kapja meg, mint a többi csecsemő, tekintet nélkül születési súlyára.

Nehezen felismerhető

A baktérium cseppfertőzéssel, szoros kontaktus útján terjed, közvetlen érintkezés (pl. csókolózás, köhögés, tüsszentés ), vagy tartós, illetve gyakori, ismételt kontaktus, mint a zsúfolt együtt lakás, együtt alvás az előfeltétele. Infektológus szakorvosok ezért azt javasolják, hogy a csecsemők, illetve az 5 év alatti gyermekek mellett a zárt közösségekben, például kollégiumban, nevelőotthonban élő serdülők és fiatal felnőttek is oltással védekezzenek az invazív meningococcus betegség ellen. 

A meningococcus nehezen felismerhető betegség, többnyire ugyanis olyan általános tünetekkel jelentkezik, amelyek hasonlíthatnak más gyakori betegségekhez. Emiatt későn születhet meg a pontos diagnózis, vagyis hogy milyen betegség áll a tünetek hátterében.  Ilyen nem specifikus kezdeti tünet például a láz, az erős fejfájás és a hányinger. Csecsemőknél az említetteken kívül jelentkezhet magas hangú sírás, nyöszörgés, az evés visszautasítása, ébresztési nehézség.  A betegség előrehaladásával a súlyosabb tünetek is megjelenhetnek, ilyen a fényérzékenység, a tudatzavar, csecsemőknél esetenként a fejükön észlelhetően kidomborodó kutacs.

Az atipikus kezdeti tünetek mellett a betegség rendkívül gyors lefolyása is nehezíti az agyhártyagyulladás felismerését és kezelését. A fertőzést követően a véráramba kerülő baktériumok órák alatt szétterjednek és szaporodni kezdenek az emberi szervezetben.  A kezdeti tünetek jelentkezésétől a beteg állapota rohamosan súlyosbodhat, és akár 24 órán belül életveszélyes állapotba kerülhet vagy meg is halhat.

Forrás: https://napidoktor.hu/index