Már egy beoltott tag is csökkentheti a család COVID-kockázatát

Annak az esélye, hogy az oltatlan családtagok megfertőződnek vagy kórházba kerülnek a COVID-19 vírussal, jelentősen csökken, ha akár csak egy családtag is be van oltva. Az új adatok szerint az esélyek tovább csökkennek minden további beoltott vagy egyébként immunis családtaggal.

A vezető szerző, Dr. Peter Nordström, a svédországi Umeå-ban található Umeå-i Egyetem Ideggyógyászati Egységének munkatársa szerint az üzenet fontos a közegészségügy szempontjából.

“Amikor beoltjuk magunkat, nemcsak magunkat védjük, hanem a hozzátartozóinkat is” – mondja. Az eredményeket a JAMA Internal Medicine című szaklap online kiadásában október 11-én tették közzé.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A kutatók 814 806 család 1 789 728 egyénének adatait elemezték, amelyek Svédország országos nyilvántartásából származnak. Valamennyi egyén vagy egy korábbi COVID-fertőzésből, vagy teljes oltással (azaz két adag Moderna, Pfizer vagy Oxford/AstraZeneca vakcinát kapott) szerzett védettséget.

Minden egyes immunitással rendelkező személyt 1:1 arányban párosítottak egy immunitással nem rendelkező személlyel egy olyan kohorszból, amelynek családja két és öt tag közötti volt. Az ötnél több tagot számláló családokat a kis mintaadat miatt kizárták. Az elsősorban immunitással nem rendelkező családokban, ahol egy immunis családtag volt, 45%-61%-kal kisebb volt a COVID-19 megbetegedés kockázata.

A kockázatcsökkenés 75-86%-ra nőtt, ha két családtag volt immunis. Három immunis családtag esetén 91-94%-ra, négy immunis családtag esetén pedig 97%-ra nőtt.

“Az eredmények hasonlóak voltak a kórházi tartózkodáshoz elég súlyos COVID-19 fertőzés kimenetelét illetően“ – írták a szerzők. Példaként említik, hogy a háromtagú családokban, amelyekben két tag immunis volt, a fennmaradó nem immunis családtag esetében 80%-kal alacsonyabb volt a kórházi kezelés kockázata.

Globális következmények

Nordström szerint a kutatócsoport azért használta a családi környezetet, mert az könnyebben azonosítható volt kohorszként a nemzeti regiszterekkel, és mert a COVID-19 az egymással szoros kapcsolatban álló emberek között terjed. Az eredmények azonban más, nagy mennyiségű időt együtt töltő csoportokra és a csordaimmunitásra is hatással vannak, mondja.

Az eredmények különösen a világ azon régióiban lehetnek üdvözlendőek, ahol a védőoltások aránya nagyon alacsony. A szerzők megjegyezték, hogy a világ népességének nagy része még nem kapott védőoltást, és “várhatóan 2021-ben az alacsony jövedelmű országokban a lakosság nagy része nem lesz képes megkapni a vakcinát, a jelenlegi oltási arányok alapján pedig a világ népességének 70-85%-ának teljes beoltása akár 5 évig is eltarthat“.

Fotó: MTI/Komka Péter

Dr. Jill Foster, a Minnesotai Egyetem orvosi karának (Minneapolis, MN) gyermekfertőző betegségekkel foglalkozó szakembere szerint egyetért azzal, hogy a hír bátoríthatja azokat az országokat, ahol nagyon alacsony az oltási arány. Ez a tanulmány segíthet motiválni a kevés forrással rendelkező területeket, hogy kicsiben kezdjék.

“Még egy is jobb, mint a nulla” – mondja, megjegyezve, hogy ez a hír azoknak a családoknak a lelkiismeretét is megnyugtathatja, amelyeknek immunhiányos tagjai vannak, vagy amelyekben vannak olyan gyerekek, akik túl fiatalok az oltáshoz. – “Ezekkel az adatokkal az emberek láthatják, hogy van valami, amit tehetnek, hogy segítsenek megvédeni egy családtagjukat” – teszi hozzá.

Bár intuitív módon azt gondolnánk, hogy minél több oltott ember van egy családban, annál nagyobb biztonságban vannak az emberek, “nagyon jó látni, hogy az adatok egy ilyen nagy adathalmazból származnak” – hangsúlyozza Foster.

A szerzők elismerik, hogy a tanulmány egyik korlátja, hogy a vizsgálat elvégzésének idején a Delta-változat nem volt gyakori Svédországban. Ezért nem világos, hogy az immunitással kapcsolatos megállapítások most is relevánsak-e Svédországban és máshol, amikor a Delta-törzs domináns.