Koronavírus - Változik az oltási stratégia hazánkban?

Az országos tisztifőorvos változtatást sürget a hazai oltási stratégiát illetően. Ennek oka, a koronavírus harmadik hullámának elindulása.

“Tudunk változtatni bizonyos mértékig az oltási stratégiánkon“. Ennek az a célja, hogy minél több embernek adjuk be a védőoltásnak legalább az első adagját minél rövidebb időn belül, hogy minél többen legyenek védettek, ha nem is teljes mértékben, de jelentős százalékban – közölte az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján pénteken.

“Azt látjuk, hogy az oltóanyagok szinte mindegyikénél már az első oltást követően mérnek 50-75 százalékos védettséget” – mondta Müller Cecília. Ez azért nagyon fontos, mert ez a szint elegendő ahhoz, hogy a betegség lefolyása ne legyen súlyos, ne járjon szövődményekkel, s főleg ne halálozással. Fontolgatják az AstraZeneca-oltóanyag esetében a második dózis beadási protokolljának és életkori korlátozásainak módosítását.

Fotó: MTI/Krizsán Csaba

“Az AstraZeneca esetében megjelentek olyan közlemények, amelyek szakmai alapon is arra motiválja a döntéshozókat, az egészségügyi szakmát, hogy módosítsunk az alkalmazáson, úgyhogy fogunk is a jövőben” – fogalmazott.

Rendkívüli mértékben emelkedik a fertőzöttek száma, “mindenkinek meg kell tennie a magáét”, hogy megtörjön a pandémia harmadik hullámának erőteljes növekedése – közölte az országos tisztifőorvos.

Müller Cecília beszámolt arról, hogy a kedvezőtlen adatokat az új variánsok okozzák, amelyek fertőzőképessége, erőteljesebb, reprodukciós rátájuk 70 százalékkal nagyobb a korábban ismert koronavírusénál és az első adatokkal ellentétben súlyosabb megbetegedést is eredményezhetnek.

Csütörtökön a koronavírus dél-afrikai mutációját is kimutatták Magyarországon, a variánst a Neumann Diagnosztikai Laboratórium mutatta ki, és elküldte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) labornak megerősítő vizsgálatra. A fertőzött egy korábban Zambiában járt kollégájával érintkezett. A brazil és a dél-afrikai vírusmutánsok nehezebben kezelhetők, ellenállóbbak, az antitestek nehezebben tudnak megküzdeni velük, ezért előfordulhat, hogy valaki újrafertőződik.

Fotó: MTI/Balázs Attila

Ismertetése szerint február 25-én a brit mutációt az NNK laboratóriumában 418, a cseh mutációt 9 embernél mutatták ki, 38 főnél különböző variánsokat találtak, amelyek azonban járványügyi szempontból nem viselkednek eltérően az ismert vírustól.

A brit vírusmutációról megállapították, hogy általa okozott fertőzésnél általában hosszabban zajlik a betegség, tovább tart a köhögés, többen számolnak be lázról, hosszabb a lábadozás, nagyobb fokú fáradtság kíséri a betegséget. Tovább tart a vírus ürítése is, ezért hosszabban fertőzőképes. Jó hírnek nevezte, hogy a szakirodalom szerint a jelenleg alkalmazott védőoltások hatásosak a brit mutánssal szemben.

“Csak az egyéni és a közösségi védelem fog minket a járványból kivezetni” – hangsúlyozta Müller Cecília, kérve a járványügyi, higiéniai szabályok szigorú betartását és azt, hogy “akit megszólítanak” éljen az oltás lehetőségével.

Beszámolt arról, hogy csütörtökön az Astra-Zeneca vakcinájából 74 400, a Moderna oltóanyagából 40 800 adat érkezett Magyarországra, és márciusban újabb 500 ezer adag kínai vakcinát várnak. Müller Cecília megerősítette: aki regisztrált a védőoltásra, az húsvétig megkapja legalább az első vakcinát.