Tiszta tányér-szindróma: mi is az áldozatai vagyunk?

Kényszerből túl sok kalória

Vajon amikor már bőven telítődtünk a finomságokkal, de még maradt pár falat a tányéron, engedünk-e a kísértésnek: megesszük vagy otthagyjuk? Ha az előbbit választjuk, könnyen lehet, hogy az ún. tiszta tányér-szindróma nálunk is jelen van.

Sokakkal előfordul, hogy bár a gyomruk már nem szívesen fogadja be az ételt, a szemük kívánja, ezért megeszik. Számos esetben egy tulajdonképpen kényszeres gondolat is rásegít erre: a tányért nem illik úgy otthagyni, hogy maradt benne valami. A szakemberek által csak tiszta tányér szindrómaként említett probléma gyakran vezet oda, hogy akkor is eszünk, ha már nem érzünk éhséget. Egy új kutatás rámutatott ennek jelentőségére. Ez egyfajta „fogyasztási lezárás”, amely sajnos gyakori alkalmazás esetén könnyen vezethet hízáshoz.

„A tiszta tányér szindróma számos gyökérből táplálkozik” – fogalmazott Connie Diekman, a St. Louis-i Washington Egyetem táplálkozási szakértője. – “Egyik ezek közül az éhező gyermekek jelenléte a világon, a világháborúk alatti nélkülözés és természetesen a tény, hogy számos ember sajnos nem is érzi, mikor telítődik. Addig eszik, amíg van előtte étel. S miközben az, hogy mi motiválja az embert a tiszta tányér szindróma követésére, egyéni lehet, a jelenséget övező aggodalom mára globálissá nőtte ki magát: a túlevés sajnos egyre növekvő probléma a világon” – tette hozzá Diekman.

Lona Sandon, a Dallasi Texasi Egyetem Délnyugati Orvostudományi Központ egészségügyi szakmák iskola klinikai táplálkozási tanszékvezetője elmondta, hogy az extra falatok hízáshoz vezetnek vagy megtorpedózzák a fogyási kísérleteket. Sandon szerint a tiszta tányér-szindróma jól ismert mentalitás a táplálkozási szakemberek számára. Igen nehéz az emberekkel megértetni, hogy nem kell mindent megenni, ami a tányéron található – hagyjuk meg másnak, adjuk a kutyának, macskának, csomagoljuk el későbbre vagy végső esetben dobjuk ki a maradékot. Úgy tűnik egyébként, hogy könnyebb ellenállni az édességek által megtömött tányérnak.

A kutatók négy vizsgálatot végeztek sorozatban, melyet a New York-i Hempstead Hofstra Egyetemének kutatója, Veronika Ilyuk vezetett. Kiderült: ha a tányéron csak egyetlen tétel marad, annak sokkal nehezebben állnak ellen az emberek, mint ha nagyobb mennyiségről van szó – lehet az csokival borított mandula, keksz vagy pizza. A kutatás arra is rámutatott, hogy az emberek gyakran elhiszik, hogy az utolsó szem keksz kifejezetten jó a számukra. Úgy gondolják: már nem számít és kalóriában sincs jelentősége A jelek szerint sokkal motiválóbb számunkra a „tiszta tányér-szindróma” mögött meghúzódó étosz, erkölcsi világkép, mint a biológiai túlélési késztetés.

Ahhoz, hogy megküzdjenek ezzel az emberek, fontos lenne kevesebb zsíros ételt, cukrot és sót fogyasztani. Olyat ugyanis igen keveset hallhatunk, hogy „szükségem van még egy utolsó falat brokkolira, de tele vagyok” – sokkal inkább zsíros ételekre és édességekre mondunk ilyet. Diekman azt tanácsolja, az evést is lassítsuk le. Ha időt adunk annak, hogy telítve legyünk, érezni fogjuk, mikor elég az evésből. A gyorsan étkezők ezt nem érzik.

A szakemberek szerint érdemes kisebb adagokat enni és beiktatni napközben nassolásokat – persze egészséges ételekből. Azaz: kezdetnek ne pakoljuk tele a tányérunkat, fogyasszunk kevesebb ételt. Azt nyugodtan megehetjük az utolsó falatig. A porció-kontroll és a tudatosság sokat segít.

Forrás: https://napidoktor.hu/index.php