Támad a tél: erősítsük az immunrendszerünket

Eljött a gyakori megbetegedések időszaka. Elkerülhetetlen, hogy jobban odafigyeljünk az immunrendszerünkre. A télen egy-két megbetegedés még normálisnak számít, de ha úgy érzi, hogy az átlagnál többször megbetegszik, feltétlenül vizsgáltassa ki magát.

Köztudott, hogy az immunrendszer a szervezetünk védelmét szolgálja a baktériumokkal, a vírusokkal, a gombákkal, a parazitákkal, és a szervezet saját tumoros sejtjeivel szemben. Szerveztünk képes felismerni, valamint speciális sejtekkel és ellenanyagokkal elpusztítani a kórokozókat. Amennyiben az immunrendszer nem működik megfelelően, valamelyik eleme hiányzik vagy mennyisége nagyon alacsony akkor a szervezet nem képes felvenni a küzdelmet a beható kórokozóval szemben. Az immunrendszer hiányos működését, jelentő kórós állapot immundefektusnak nevezzük. Ez elsősorban a fertőzésekkel szembeni csökkent védekező képességben nyilvánul meg.

Erősítősítsük immunrendszerünket!

Több módszer és készítménnyel védhetjük meg testünk védekező rendszerét. A kutatások során az eddigi legerősebb bizonyítékok a cink kedvező hatásáról születtek. Ezek szerint a cink segít a nátha megelőzésében, és ha a beteg az első tünetek megjelenését követő 24 órán belül kezdi el szedni, le is rövidítheti a betegséget. A kutatások szerint a cink lassítja a náthavírusok elszaporodását, valamint megakadályozza, hogy bekerüljenek a légutakat bélelő sejtekbe. A C-vitamin erősíti az immunrendszerünket, de nem véd meg a meghűléstől, viszont  a tüneteket enyhíti.  Leginkább bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztással lehet erősíteni immunrendszerünket, kevésbé ismert azonban, hogy nemcsak a bennük lévő vitaminok, ásványi anyagok miatt egészségesek, hanem az úgynevezett fitokemikáliák miatt is. Ezek olyan bioaktív vegyületek, amelyek az adott zöldségben-gyümölcsben speciális védő hatást fejtenek ki. E védővegyületek előnyös hatásait az emberi szervezetre most kezdik feltárni a kutatók.

Rejtett betegségek

Egy-két szezonális nátha vagy influenza téli szezonban normálisnak mondható. Ezzel szemben, ha valaki gyakran lebetegszik, más problémát kell a háttérben sejteni. Ma Magyarországon negyvenezer primer immunhiányos beteg élhet úgy, sokan nem is tudnak betegségükről. Mivel a primer immunhiánynak nincsenek tipikus tünetei, ezért gyakran fel sem merül a gyanúja, pedig pontos diagnózis felállítása után egy kezelhető betegséggel állunk szemben, amivel a betegek teljes életet élhetnek.

Krónikus fáradság, hasmenés, visszatérő fülfolyás vagy bakteriális arcüreggyulladás. Ha egy éven belül négy vagy több bakteriális fertőzés fordul elő egy személynél, mint – arcüreggyulladás, tüdőgyulladás, középfülgyulladás – akkor erős a gyanú, hogy primer immunhiánnyal állunk szemben.

A primer immundeficienciák valamilyen genetikai ártalom következtében fellépő ritka veleszületett többnyire öröklődő immunhiányos állapotok, amelyek családi halmozódást mutathatnak. Több mint kétszáz fajtája ismert ennek a primer immunhiánynak, így nincs speciális tünet együttese. Inkább a sorozatos betegségek, mint a fül, arc, tüdő vagy gyomor és bélrendszeri betegségek jellemzik. Gyakoriak, vagy hosszan elhúzódnak, nehezen gyógyíthatóak, és a gyógyszerekre nem reagáló lefolyásúak.

Tipikus tünet hiányában, gyakran tévesztik össze más betegségekkel, és a valódi ok az immunhiány rejtve marad. Egyes becslések szerint hazánkban akár negyvenezer beteg is lehet, de figyelembe véve a kezelést nem igénylő eseteket is.

Hogyan történik a diagnózis felállítása?

A primer immunhiány helyes diagnózisa a figyelmeztető jelek felismerésével és megfelelő kiértékelésével kezdődik. A diagnózis felállítását segíti a részletes orvosi kórelőzmény, a fizikális vizsgálat, a vérkép és a védőoltási reakciók vizsgálata, valamint a családi kórtörténet.

“Az immunhiányra akár egyetlen betegség ismételt előfordulása is utalhat, vagy akár egyetlen kórokozóval (vagy kórokozó csoporttal) szemben is lehet immunhiányos állapotunk” – hívta fel a figyelmet Kriván Gergely gyermek hematológiai es őssejttranszplantációs osztály, osztályvezető főorvosa.

Hogyan kezelik a primer immunhiányt?

A beteg állapotától és az immunhiány típusától függően különféle kezelési lehetőségek vannak. A minimális teendő a visszatérő fertőzések kezelése antibiotikummal, amely megelőzi a fertőzés krónikussá válását, illetve a további felülfertőzést. Másik fontos terápiás lehetőség a primer immunhiány kezelésében a rendszeres antitestpótló terápia, vagy más néven IVIG terápia. Az intravénás immunglobulin-pótlással (IVIG) bejuttathatjuk a szervezetbe azokat az antitesteket, ellenanyagokat, amelyeket nem képes önmagától termelni.

Egyes betegségekben őssejtátültetésre, enzimpótlásra vagy génterápiára lehet szükség. A modern kutatási eredményeknek, a megfelelő kezelési eljárásoknak, az információkhoz való könnyebb hozzáférésnek köszönhetően a primer immunhiányos beteg dolgozhat, iskolába járhat, sportolhat és részt vehet a családi és társadalmi eseményekben. Csökkennek a fertőzések és az egyéb betegségekből eredő problémák, teljesebb életet élhetnek.

“A veleszületett súlyos immunhiányos állapotok csontvelő-átültetéssel vagy egyes esetekben génterápiával gyógyíthatók, a többi – kevésbé súlyos – esetekben a kezelés, pl. immunglobulin pótlás elegendő lehet.  A fertőzések típusától függően antimikróbás szerek, és tüneti terápia, mint a nyákoldók használata” – sorolta a szakorvos.

Forrás: https://napidoktor.hu/