Rühös vagyok – mit tegyek? 2014-09-01 Kórkép Megosztás: Tweet A rüh nem szokványos fertőzés: rovarfertőzésnek nevezhetjük, melyeket az apró atkák idéznek elő. Az emberi bőr külső rétegébe „fészkelnek”, melyet az nem tolerál, így kialakul a kiütés és az erős viszketés. Bizonyos, hogy nem éreznénk jól magunkat, ha kiderülne, rühösek vagyunk! Irritáló tény, ami ráadásul könyörtelen viszketéssel jár, nem beszélve a kiütésekről. Amikor a bőr megfertőződik, beletelik 4-6 hétbe, mire reagál a rühre és kialakulnak a tünetek. A leggyakoribb tünetek közé tartozik az intenzív viszketés, különösen éjjel; a pattanás-szerű kiütések; hámlás és hólyagok, valamint a vakarózás okozta sebek. A rovarfertőzés korai szakaszában a rüh akár össze is téveszthető egyéb bőrproblémákkal, mert a kiütés hasonló lehet. Kinézete pattanásra, szúnyogcsípésre is emlékeztethet minket. Megkülönbözteti azonban mindezektől a rühöt a nagyon intenzív viszketés, mely gyerekeknél és időseknél még komolyabb. A másik dolog, amire felfigyelhetünk: a „rüh-lyukak”, melyek alig észrevehető járatok a bőrön. Szürkés-fehér vagy bőrszínű vonalakról van szó. Úgy keletkeznek, hogy a női atka alagutat fúr a bőr felszíne alatt. Amikor a lyukat létrehozza, 10-25 tojást fektet le a belsejében. S hogy hol élnek a rüh atkák? Bárhol a testünkön, de vannak kedvenc pontjaik. Így például az ujjak közti rész, a ráncok a csuklón, könyökön és a térden; köldökben és övvonalban; a melleken vagy a nemi szerveken; nem maradhat ki a fej, a nyak, az arc, a karok és a talp az egészen kis gyermekeknél. De vajon látható is a rüh? A legtöbb rühös ember 10-15 atkát hordoz. Mindegyik csupán fél milliméteres – vagyis, nagyon nehéz őket észrevenni. Szabad szemmel csak apró fekete pöttyöknek tűnnek a bőrön. Mikroszkóppal beazonosíthatók persze, az atkák ugyanúgy, ahogy tojásaik vagy a fekália. Hogyan szaporodik a rühatka? A rüh jellemzően hosszabb ideig tartó bőrkontaktus által szaporodik. Ennyi idő elég neki, hogy egyik emberről átjusson a másikra. Ehhez megfelelőek számára a közösen használt tárgyak is, így például a törölközők vagy az ágynemű. Családtagok és szexuális partnerek könnyen átadhatják egymásnak. Nem jellemző, hogy egy kézfogással vagy öleléssel terjed. A rüh nem képes ugrani vagy repülni, csak lassan mászik. Elkaphatjuk állattól is? A macskák és a kutyák szintén lehetnek rühesek – de nem ugyanaz az atka okozza rühességüket, mint az embereknél. Elkaphatjuk a rühöt a kutyánktól vagy macskánktól, de ez a fajta atka nem fog szaporodni emberi bőrön. Általában elpusztul, mielőtt tüneteket okozhatna. Ki lesz rühes? Magasabb kockázatnak vannak kitéve azok, akik szexuálisan aktívak, börtönben ülnek, intézményi ellátásban dolgoznak, zsúfolt körülmények között élnek illetve gyermekgondozási intézményekben dolgoznak. A napközikben szintén jellemző a rüh terjedése – a kisgyermekek gyakran játszanak úgy, hogy bőrük hosszabb időre a másikéhoz ér. Megoszthatják egymással a takarójukat, törölközőjüket. Ha valamelyik gyermeknél felfedezhető a rühesség, arról értesíteni kell a személyzetet. Valószínűleg kezelni kell ugyanis a rovarfertőzött gyermek társait és gondozóit is, még ha tünetek nem is jelentkeztek. A rüh a hosszútávú gondozást nyújtó intézményekben is jellemző lehet, így idősek otthonában például. Mivel a gondozók segítenek a bentlakóknak fürödni, öltözni, a bőrfelületek közti kontaktus elkerülhetetlen. Az ilyen helyen dolgozó embereken érdemes gyakran szűrést végezni. Kérges rüh Norvég rühnek is nevezik a rüh súlyosabb megjelenési formáját. Ilyen esetekben egyetlen személyen akár tízezer atka is élhet. A bőrön pedig kérges, vastag réteg jelenik meg, tele atkával és tojással. A kérges rüh gyakori a legyengült immunrendszerrel rendelkező embereknél, időseknél és fogyatékkal élőknél. Ez a fajta rüh igen fertőző, ezért gyors kezelést igényel a járvány megelőzése érdekében. Szövődmények Az intenzív vakarózás megnehezíti, hogy hozzányúljunk a viszkető kiütésekhez. Így aztán komoly, nyílt sebek is kialakulhatnak, melyek hajlamosak elfertőződni. A bakteriális bőrfertőzések számítanak a leggyakoribb komplikációnak. A tünetek közé a szivárgó, mézszínű hólyagok tartoznak – ezt a problémát általában antibiotikummal kezelik. Diagnózis és kezelés Ahogy legtöbb esetben, a bőr megjelenése és a páciens panaszai alapján az orvos tudja azonosítani a rühességet. Olykor egy kaparás a bőrből segít a diagnózis felállításában: gyűjtenek egy kis bőrt az érintett területről és mikroszkóp alatt megvizsgálják, így meg lehet állapítani az atkák, a tojások és a fekália jelenlétét. A rüh nem múlik el magától, csak felírt gyógyszerekkel, krémekkel szüntethető meg. A krémeket általában a teljes testen alkalmazni kell, sőt, 8-14 órán át a testen kell hagyni, majd lemosni. A viszketést azonban ezek a készítmények nem szüntetik meg azonnal – utóbbi problémára antihisztamin pirulákat szokás adni. Segít a hidrokortizon krém is, de változtathat a rüh kiütés megjelenésén, ezért nehezebb lesz azonosítani. Jobb akkor használni, ha a problémát már diagnosztizálták. Ha valaki rühes, a vele közeli kapcsolatban levőket is kezelni kell – aludjon vele egy ágyban, fürödjenek egy kádban vagy csak elég, ha megfogják egymás kezét. A rovarfertőzött ember ruháit, ágyneműit, használati tárgyait ki kell mosni meleg vízben, majd meleg levegőn megszárítani. Ami pedig nem mosható, azt érdemes lezárt műanyag zacskóba tenni 7 napra. A kezelés megkezdése után 24 órával a gyermek már visszatérhet az iskolába, a felnőtt pedig a munkahelyére, de a viszketés még eltarthat pár hétig. Ugyanakkor, ha 4 hétnél tovább is tart még, érdemes újra felkeresni a doktort. Szerző: Adrina – napidoktor.hu Forrás:
