Néhány mondat a hagyományos kínai orvoslásról 2009-11-23 Kórkép Megosztás: Tweet A többezer éves múltra visszatekintő kínai orvoslási módszerek Európában ? és így hazánkban is ? jórészt csak a 20. század második felében kezdtek ismertté válni és elterjedni. Kína, a híres Nagy Fallal körülvett, 20 millió négyzetkilométernyi, kontinensnyi ország évszázadokon át kiismerhetetlen maradt a kívülállók számára, melyet földrajzi-természeti körülményei is segítettek: északnyugati irányban 2900 km hosszan hatalmas hegyek övezik, máshol nagy sivatagok tették lehetetlenné az idegenek bejutását az országba. A Kínáról szóló első leírások egyike a XIII. századból, Marco Polotól származik. Kínának köszönhetjük többek között a papírt, a selymet, a porcelánt és már 2500 évvel ezelőttről jelentős művek maradtak fenn a kor filozófusaitól, például Konfuciusz ( Kung Fu-Ce) i. e. VI. századi munkája foglalkozik az 5 elem és 5 fázis tanával, a Yin-Yang ellentétpárral és az egészség-betegség, testi-lelki harmónia kérdéseivel. A kínai orvoslásról írt első európai ismertetés J. S. Haller középkori német botanikus munkája, viszont alkalmazására csak a XIX. századi Angliában, fej-, hát- és derékfájások esetében került sor. A ,,fejlett? Nyugat a 20. század második felében, a Kínába hivatalos meghívásra látogató amerikai küldöttségek újságíróitól értesült az ott rutinszerűen alkalmazott akupunktúra eredményeiről. Az egészséget a Hagyományos Kínai Orvoslásban a Yin-Yang egyensúlyi állapota, harmóniája jelenti, ilyenkor a Qí ? az életenergia ? egyenletesen áramlik. A diagnózis felállításánál is elsődleges a harmónia felborulásának okát, annak helyét, mértékét felderíteni, majd azt helyreállítani. Itt az egész szervezet ( testi-szellemi-érzelmi-környezeti) összhangjának megteremtése, helyreállítása a cél, minden tünetet összefüggéseiben vizsgálva és mérlegelve. A nyugati orvoslásban megszokottól eltérő gondolkodást igényel a Hagyományos Kínai Orvoslás, hiszen, míg előbbiben rengeteg vizsgálatot követően,,analízis? folyik, addig a kínai terápia az ,,egészet? alapul véve, holisztikus gondolkodás mentén gyógyít. A betegségek okainál nem csak a belső (érzelmi is!), hanem a környezeti, külső tényezőket is figyelembe veszik, így a természeti változásokat és időjárási körülményeket is. Már az ősi, kínai gyógyítóknál is a beteg vizsgálatának fontos része volt a nyelv és a pulzus vizsgálata. A Hagyományos Kínai Orvoslásról általában az akupunktúra jut eszébe mindenkinek, pedig a komplex kezelés szerves részét képezte már több ezer évvel ezelőtt is a dietetika, a megfelelő táplálkozás kialakítása, a gyógynövények és gyógyító ételek alkalmazása, a mozgásterápia, a masszázs, a légzésterápia, a moxázás és az életmód szükség szerinti módosítása. A Hagyományos Kínai Orvoslás orvosok számára néhány éve már Magyarországon is szervezett formában, kétéves komplex ? elméleti és gyakorlati tanfolyamon – tanulható, az orvosok szakvizsgaszintű képzése hosszas küzdelmek után 2005-ben indult, az első ilyen diplomákat 2007-ben adták ki a többszintű vizsgát követően. Forrás:
