Küzdjünk meg a nehézségekkel! 2010-03-07 Kórkép Megosztás: Tweet Könnyű boldognak lennie annak, akinek soha nem adódnak nehézségek az életében, de létezik egyáltalán ilyen ember? Amikor minden megy a maga útján, nemigen gondolkodunk a boldogságon- átéljük. Amikor azonban nehéz életszakaszokba érkezünk, sokkal nagyobb szükségünk van a boldogságra való képesség hogyanjára! Ha probléma merül fel az életünkben, kétféleképpen reagálhatunk. Üss vagy fuss- mondja a pszichológia (Fight or fight -angolul). Az egyik választási lehetőségünk, hogy menekülni kezdünk, s ez nem csak szó szerinti elszaladást jelent, lehet, elkerülés is vagy figyelmen kívül hagyás. Ha állandó összetűzésbe kerülök a szomszédommal, a fuss -szabály értelmében lehet, hogy várok pár percet a kukucskáló lyukra tapadva, ha meglátom, hogy ő is éppen velem egy időben indult volna el otthonról, vagy inkább lépcsőzöm, ha vele kellene liftbe szállnom. Az üss– szabály szerint élők konfrontálódnak, igyekeznek megbeszélni a konfliktust, tisztázni a helyzetet, még ha ez olykor kicsit hangosabbra is sikerül. A nehézségekkel meg kell küzdenünk. Kétféle megküzdési módszert választhatunk: helyezhetjük középpontba a problémát vagy az érzelmeinket.A problémaközpontú megküzdési stílus alkalmas például egy vizsgaidőszak ½túléléséhez½. Megoldási tervet kell készítenünk, beosztani, melyik vizsgát mikorra tervezzük, beszereznünk a jegyzeteket és könyveket, megalkotni a napirendünket. A lényeg: igyekezet a cél felé, lépésenként, cselekvési tervvel, a többi teendő átmeneti halasztásával. Ha pedig elakadnánk, keresünk valakit, akihez tanácsért, bíztatásért fordulhatunk. Az érzelemközpontú megküzdőknek segíthet ha a vizsgaidőszakot egy kis szorongásoldással például egy közös mozizással, sportolással kezdik, vagy ha találnak valakit, aki a hetek során támogatja őket érzelmileg, akihez fordulhatnak, ha elszakadna a cérna, aki megérti őket. Segíthet az, ha arra gondolunk, mi a jó mégis a vizsgaidőszakban, milyen korábbi jó élményeink voltak, mert ez erőt adhat. Egyik stílus sem jobb vagy rosszabb a másiknál, egyén és szituációfüggő, melyiket érdemes használni. Bármelyik módszert is választjuk, ha mindig igyekszünk megtalálni a dolgok értelmét és ha merünk a barátainktól segítséget kérni, ránk is érvényes lehet Nietzsche mondása: ½Ami nem öl meg, az erősít½. A megküzdés olyan stratégia, mellyel a nehézségeken túljuthatunk. A boldogságkutató, Sonja Lyubomirsky a következő tippekkel támogat bennünket: Találjuk meg az események értelmét az írás által! Így nem csak az olykor kusza, kavargó gondolatainkat csendesíthetjük le, s rendezhetjük sorokba, egészségünket is megkíméljük, hiszen tehermentesíthetjük a lelkünket. Az írás ugyanis még az immunrendszerre is kimutatható pozitív hatással van! Nem véletlen hát a naplóírás hagyománya.Találjuk meg az eseményekben a jó dolgokat! Gondolkodjunk el rajta, mit tanulhatunk meg, miben fejlődhetünk, kiket ismerhettünk meg, mit tudtunk meg magunkkal kapcsolatban a nehézséget okozó szituáció révén. Vitatkozzunk pesszimista gondolatainkkal! Angolul ABCDE technikának nevezik azt a módszert. A, mint adversity, a negatív esemény, amivel meg kell küzdenünk, pl. egy matek vizsga. B: belief, a hiedelmünk róla, pl. úgy hiszem, nekem sose fog sikerülni ez a vizsga. C: consequence, következménye mindennek, és az, ahogyan érzünk ezzel kapcsolatban, pl. félelem, szorongás, kétségbeesés a megbukás miatt. D: disputation, azaz vitatkozás, pl. egyáltalán nem 100%, hogy sose fog sikerülni a vizsga, mert? és ez már átvezet az utolsó lépéshez: E, mint energize, azok a módszerek, amikkel erőt tudunk gyűjteni az optimistább magyarázatokhoz, pl. lehet szerencsénk, húzhatunk jó tételt, van még rengeteg időnk a vizsgáig stb… Legjobb, ha mindezt írásban rögzítjük, hogy ha újra erőt venne rajtunk a pesszimizmus, elég legyen csak rátekinteni saját bíztató sorainkra! Ahelyett, hogy hagynánk, hogy pesszimista gondolataink eluralkodjanak felettünk, szálljunk vitába velük. Sokszor, mikor túl vagyunk egy nehéz szituáción utólag belátjuk, nem is kellett volna ennyire félnünk tőle. Miért szorongtunk akkor? Mert különböző hiedelmeink voltak, számos pesszimista gondolatunk, képesek vagyunk -e egyáltalán, ha nem, mi fog történni stb. Tegyük el az útból a negatív gondolatainkat, úgy jobban rálátunk a probléma valódi természetére! Forrás:
