Kerüljük el a nyári szalmonellát!

A szalmonellózis a köznyelvben, fertőzött étel fogyasztása után kialakuló gyomorpanaszokat jelet. A fertőzés bármikor kialakulhat, ám a járvány kialakulásának kockázata nyáron a legmagasabb.

Hazánkban a bakteriális hasmenéses betegségek vezető kórokozói a Salmonellák. Háromféle típusú fertőzést okoznak. Ezek közül is a leggyakoribb az akut bélhurut, az enterocolitis. Bizonyos törzsek az egész szervezetet érintő, kiterjedt fertőzést (szepszist) váltanak ki. A typhoid vagy enterális lázat a S. typhi és S. paratyphi okozzák.

Az enterális láz kórokozóinak kivételével a salmonellák állatok belében, elsősorban baromfiban élnek, de sertés, szarvasmarha, kutya és teknős is fertőzhet.

A kórokozók a baktériumot tartalmazó széklettel szennyezett étel, vagy víz elfogyasztása után telepednek meg a vékony- és vastagbélben. A fertőzés forrása nem kellően hőkezelt tojás, pasztőrözetlen tej, a belőlük készült ételek, baromfi- és pecsenyehúsok, mosatlan nyers zöldség is lehet. A járványok hátterében többnyire a higiénés szabályok és a konyhatechnikai előírások megszegése áll.

A három klinikai forma

Enterocolitis (Salmonellosis gastroenteritica)

A fertőzés megáll a belek és a környező nyirokszervek szintjén, a vérkeringésbe ritkán jut baktérium. A fertőzés ellen a gyomorsav jól véd, ám ha kevés a gyomorsav (például gyomorműtét után, vagy savcsökkentő gyógyszerek szedésekor), könnyebben alakul ki a betegség. A lappangási idő 4-48 óra, átlagosan egy nap.

Vezető tünet a hasmenés. Kezdetben hányinger, hányás, fejfájás, izomfájdalom jelentkezhet. A hasmenéssel az esetek felében magas láz jelentkezik. Felnőtteknél ritkán, három évnél fiatalabb gyermekeknél 16 százalékban is bekerülhetnek a kórokozók a keringésbe, ami súlyos szövődmény fokozott kockázatát jelenti.

A csecsemőket és egyéb hajlamosító tényezőkkel rendelkezőket antibiotikummal kell kezelni, másoknál ez nem ajánlott, mert a kórokozó ürítését meghosszabbíthatja. A kezelés egyébként a folyadék- és elektrolitháztartás rendezésére és a tünetek mérséklésére irányul.

Szepszis, gócfertőzés

Bizonyos szalmonellák fokozottan invazívak, azaz könnyebben jutnak a keringésbe az enterocolitis kapcsán.

Hajlamosító tényezőkkel bíró betegekben egyébként ártalmatlan típusok is okozhatnak ilyen véráramfertőzést.

Fertőzés esetén a baktériumok folyamatosan a véráramban keringenek. A vérbe került baktériumok megtelepedhetnek más szervekben (csont, ízület, tüdő, lép, vese, máj, erek falában, sérült szívbillentyűn, csecsemők agyhártyáján) és ott elszaporodva tályogokat hozhatnak létre.

Bizonyos feltételek között az így kialakuló gócokból szakaszosan ürül a keringésbe a baktérium, további helyi fertőzéseket létrehozva. A szepszis magas halálozású, a gócfertzőzés pedig nehezen kezelhető betegség.

Enterális láz, vagy másnéven tífusz

Rossz higiénés viszonyok között járványosan fordul elő a fertőzés. A fejlődő országokra jellemző, azonban utazók bárhova behurcolhatják. Kórokozói (Salmonella typhi, Salmonella paratyphi, a betegséget typhus- és paratyphusként is ismerik) csak emberről emberre terjednek, állatban nem maradnak életképesek.

A tífusz esetében hasmenés nem jellemző. Kezdetben magas láz, később tudatzavar, majd rózsaszínű bőrkiütések jelennek meg. Súlyos szövődményekkel járhat és makacs hordozó állapot alakulhat ki (tartósan ürül a kórokozó a tünetmentes egyén székletével), komoly járványügyi éberségre adva okot. Utazók és veszélyeztetettek részére (csatornatisztítók, ürítő környezetében élők) rendelkezésre áll védőoltás.

A salmonellosis bejelentendő fertőző betegség.

Magyarországon 2006-ban 9752 salmonellosis gastroenteritica megbetegedést és 2 paratyphust jelentettek, typhus nem fordult elő.

Forrás: http://www.webbeteg.hu/