Jön a félórás vesekő-beavatkozás

Azok a betegek, akiknél a műtétet követően is kisebb vesekövek maradnak meg, hamarosan lehetőséget kaphatnak arra, hogy “kitolják” azokat a szervezetükből, ahelyett, hogy egy újabb invazívabb beavatkozással kellene szembenézniük.

A Washingtoni Egyetem orvosi centrumának seattle-i vesekőközpontjában egy klinikai kísérlet során azt tesztelik, hogy az ultrahanghullámok képesek-e a műtét után visszamaradt kis vesekődarabkákat elmozdítani és továbbítani úgy, hogy azok természetes úton kiürülhessenek. A kutatócsapat reméli, hogy a kísérleti eredményeket véglegesíteni tudják, és jövőre kérhetik az eljárás hatósági jóváhagyását – számol be a HáziPatika.hu.

“Az eddigi eredmények jók” – mondta Mathew Sorensen, a UW Medicine urológus orvosa. “Minden műtét, amelyet a kövesség kezelésére végzünk, magában hordozza a lehetőséget, hogy törmelék maradjon hátra. Néhány ilyen – különösen, ha kicsi – elég gyorsan eltűnik. De azoknál, amelyek ott maradnak és nem mozdulnak maguktól, fennáll a lehetősége annak, hogy növekedni kezdenek, ami újabb műtéthez vagy egy kellemetlen sürgősségi látogatáshoz vezethet” – jegyezte meg a kutató az egyetem híroldalán.

Fotó: 123rf.com

Átmehet a rendes klinikai gyakorlatba

A tesztelés alatt álló ultrahangos eljárás nem kíván érzéstelenítést. Az egy vagy két, egyenként körülbelül 30 perces alkalmat követően a töredékek nagyobb eséllyel tisztulnak ki, néha pár órán belül. Eddig 55 beteget vontak be a vizsgálatba, és Sorensen csapata reméli, hogy további 12-16 beteget tudnak az új módszerrel kezelni.

A NASA különösen érdeklődik e technológia iránt. Sorensen szerint a súlytalan környezetben hosszú ideig küldetést teljesítő űrhajósok számára a vesekő valódi aggodalomra ad okot, mivel nincs olyan műtéti lehetőség, amellyel az állapotot repülés közben kezelni lehetne. Több mint 30 űrhajós számolt be vesekövességről az űrrepülést követő két éven belül, így a NASA feltételezi, hogy hasonló helyzet alakulhat ki egy marsi vagy holdi utazás során. A UW Medicine veseszövetmintáit nemrégiben a Nemzetközi Űrállomásra repítették, hogy megfigyeljék a vesék működését az űrben.

Sorensen csapata azt is vizsgálja, hogy az ultrahang segítségével apró darabokra tört kövek darabjait – egy kézi eszköz segítségével – hogyan taszíthatják a vese aljáról a húgyvezeték felé annak érdekében, hogy ne következen be újabb fájdalmas esemény. Az eljárás lehetővé teheti a kövek érzéstelenítés nélküli kezelését, és vonzó lehetőséget jelenthet a veszélyeztetett betegek, például a gerincvelő-sérültek számára is.

Fél óra alatt ki lehet hajtani a követ

“Képzeljünk el egy olyan forgatókönyvet, amikor a betegnél követ diagnosztizálnak, és bejön hozzánk a klinikára. Egy kis vagy közepes méretű kőről van szó, amelyet általában sebészeti eljárással távolítunk el, ám ehelyett egy 30 perces, érzéstelenítés nélküli eljárást ajánlhatunk fel” – mutatott rá a kutatás vezetője. Sorensen azt is elmondta, hogy neki is háromszor volt már veseköve, az egyik alkalommal kezelésére is szorult, így pontosan ismeri az ezzel járó kellemetlenségeket és fájdalmat.

A vesekövesedés az emberek csaknem 10 százalékát érinti, és ha már egyszer volt vesekövünk, 50 százalékkal megnő az esélye, hogy újra kialakuljon. Éppen ezért érdemes tisztában lenni vele, hogy mit tehetünk a vesekövesedés ellen.

A vesekövesség igen gyakori probléma, ami a magyarországi tapasztalatok szerint minden huszadik embert érinthet, és akár már gyermekkorban kialakulhat. A vesekövek akkor járnak tünetekkel, ha megrekednek a húgyutakban, és bénító fájdalmat okoznak. A vizeletáramlás elzáródása visszaáramlást okoz, ami veseduzzanatot és görcsöket eredményezhet, és akár fertőzéssel vagy maradandó károsodással is járhat.