Hogyan hat a fény a szem egészségére?

Megvilágítás nélkül nem látunk, a látás fény nélkül nem működik. Ám annak ellenére, hogy a szem a fény felfogására kifejlődött szerv, a megvilágítás bizonyos hullámhossz tartománya anatómiai vagy működési szempontból károsan befolyásolhatja a szemet.

Ezekről a hatásokról Prof. Dr. Holló Gábort, a Szemészeti Központ szemész szakorvosát, glaukóma specialistáját kérdeztük.

Az ibolyán túli (UV) fény hatása a szemre

A napfény nagy energiájú része az ibolyán túli (ultraviola, UV) fény hullámhossz-tartományába sorolandó. Az erős, illetve hosszan tartó UV fény-hatás a szemet számos anatómiai területen károsíthatja. Ez akkor fordulhat elő, ha a megvilágítás túl intenzív (tűző napfény), vagy túl sokáig tart (tartós szabadban végzett munka). Az UV sugárzás okozta károsodás lényege, hogy az UV fény a szem bizonyos szöveteiben elnyelődve káros válaszreakciókat indít meg. A szem körüli bőr és a kötőhártya tartós napfény-kitettsége a daganatok – köztük a rosszindulatú festékes daganat, a melanoma malignum – kialakulását indítja meg. Ennek kivédésére és az összes egyéb szövődmény elkerülése érdekében nagy felszínű, megfelelő minőségű UV szűrővel ellátott szemüveg viselése már kisgyermekkortól javasolt a tartós szabadtéri tevékenység végzése során a tavaszi, nyári és őszi időszakban, valamin télen a nagyobb tengerszint feletti magasságon (pl. síeléskor).

UV fény okozta elváltozások a szem belsejében

A szaruhártya (kornea) felszínén lévő hámsejtek erős UV fény terhelése a hámsejtek pusztulásához vezet. Ez az állapot egy-két napon belül rendeződik a megmaradt hámsejtek osztódása révén, ám addig jelentős szemfájdalommal, a szem kinyitásának képtelenségével, szemvörösséggel jár, ami a mindennapi élet feladatainak végzését egy-két napra lényegében lehetetlenné teszi. Hasonló helyzet alakul ki a hegesztés fényének hatására is. Mindkét esetben szemorvosi ellátás szükséges. Az átlátszó szaruhártyán keresztül a fény – így az UV fény is – a szem elülső csarnokába jut. Ez a terület a szaruhártya belső felszíne és a szemlencse/szivárványhártya elülső felszíne közötti terület. Az elülső szemcsarnokot kitöltő csarnokvízben az UV fény ún. oxidatív stressz állapotot hoz létre. A sejteket károsító oxidatív stressz során szabadgyökök képződnek, ami több, a látás szempontjából jelentős kóros folyamatot indít el vagy ront tovább. Az egyik (és talán a legfontosabb) ilyen folyamat az úgynevezett exfoliatív glaukóma (exfoliatív zöldhályog) kialakulása. Ez a súlyos és hazánkban is gyakori betegség egy örökletes állapot talaján alakul ki tartós UV fény hatás okozta oxidatív stressz hatására. Különösen jelentős, és a zöldhályog megjelenése idején, visszamenőleg már nem befolyásolható kockázati tényezője a fiatal korban történt tartós és erős napfény kitettség. Exfoliatív glaukómában a szemnyomás jelentősen megnő, és a látóidegben futó idegrostok, valamint a hozzájuk tartozó retinális idegsejtek gyors ütemben pusztulnak, ami későn felismert vagy kezeletlen esetben vaksághoz is vezethet.

Fotó: 123rf.com

A szemlencsét ért tartós UV fény-hatás a szürkehályog-képződés megindulását, illetve felgyorsulását eredményezheti. A retinára (ideghártyára) eljutó, túlzottan nagymértékű és tartós UV fény okozta terhelés elsősorban az ideghártya központi, az éleslátásért közvetlenül felelős részén, az ún. makulában okoz károsodást. A Napba nézve itt akár egy perc alatt is súlyos égés alakul ki, ami az éleslátást véglegesen megrontja. Az erős napfényben végzett tartós tevékenység pedig elősegíti az öregkori makuladegeneráció legkedvezőtlenebb kimenetelű formájának, a nedves (vérzéses/hegesedéses) makula degenerációnak a kialakulását is.

Összességében tehát elmondható, hogy az UV-fény terhelés elkerülhetetlen a szabadban való tartózkodás során, éppen ezért a megelőzés a legfontosabb teendő. Már kisgyermekkortól nagy felszínű, megfelelő minőségű UV szűrővel ellátott napszemüveget szükséges viselni a nyári hónapokban.

A megvilágítás egyéb hatásai a látásra

Az eddig ismertetektől teljesen függetlenül a megvilágítás minősége jelentősen befolyásolja a látás teljesítményt. Nem megfelelő megvilágítás mellett a szem fáradása és a látás minőségének megromlása következik be. A kellő erősségű megvilágítás biztosítása olvasáshoz, közeli munkavégzéshez elengedhetetlen, különösen az egyenetlen leképezéssel járó fénytörési hiba, az ún. astigmia esetén, melyben a gyengén megvilágított kontúrok elmosódnak. A szemfáradásos panaszok könnyezéshez, szem-és homlokfájdalomhoz vezethetnek, és a munkavégzést jelentősen hátráltatják. A monitorok, telefonok képernyőjének folyamatos, hosszantartó használata a kék fény tartomány dominanciája révén elősegíti a szem fáradását, és a pislogás csökkenését is okozza. Ez utóbbi a szemet borító könnyfilm réteg fokozott párolgását eredményezi, hiszen a csökkent pislogással már nem biztosítható megfelelően a szemfelszín folyamatos könnyborítása. Ilyenkor szúró érzés keletkezik, a szem a nap folyamán egyre vörösebbé válik, és a munkavégzés egyre nehezebb lesz. Tartós monitor vagy mobiltelefon használat esetén nem pusztán a könnyfilm pótlása a teendő műkönnycseppek alkalmazásával, hanem a monitorok kék fényének szűrése is javasolt a megfelelő színmódosító előtétek alkalmazásával.

“A látás optimális minőségének megőrzése a megfelelő védőszemüvegek, megvilágítás, és monitorhasználat biztosításával lehetséges mai modern világunkban. Míg korábban a napfény eredményezte UV fény terhelés csupán bizonyos foglalkozásokban volt jelentős (pl. tengerészek, a szabadban tartózkodó mezőgazdasági munkások), addig az ózonpajzs gyengülése miatt ma már az UV-terhelés szinte mindenki számára kockázatot jelen, még rövid kültéri tartózkodás esetén is. Éppen ezért célszerű gyermekeinket korai életkortól megfelelő minőségű napszemüveg viselésére szoktatni/tanítani, és felnőttkorban panaszmentesség esetén is néhány évente szemorvosi vizsgálaton részt venni. A beszélgetésben említett, a napfény által kiváltott betegségek megelőzése és korai kezelése lényegesen egyszerűbb, mint a következmények és szövődmények gyógyítása” – mondta Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája.