A véges agy 2011-04-19 Kórkép Megosztás: Tweet Kutatók szerint a vizuális információt megszűrő idegsejtek működészavara lehet felelős a figyelemzavarokért, a skizofréniáért és más hasonló betegségekért. Egész mostanáig azt feltételezték, hogy a figyelemzavarban, Tourette-szindrómában, kényszerbetegségben és skizofréniában szenvedő embereknek az agy prefrontális kérgében lehet az elváltozás. Az agy ezen területeinek sérülését gyakran összefüggésbe hozzák a releváns dolgokra való összpontosítás képtelenségével, az impulzitivással, a gátlástalansággal és más viselkedési zavarral. Elég nehezen megfogható az, hogy mi teszi a prefrontális kérget olyan fontossá ezeknél a vonásoknál, ezért nem igazán lehet kifejleszteni a diagnosztikai eszközöket és megállapítani a kezelés módjait. A McGill Egyetem pszichológia tanszékéről illetve a Kanadai Vizuális Idegtudományi Tanszék munkatársa új kísérletében reményt csillantott meg a betegek számára. Szerinte az agyi zavar kulcsa és az imuplzivitás, ami jellemző a prefrontális kérgek diszfunkciója esetén, egy bizonyos agyi sejt rossz működésében rejlik. Martinez-Trujilo és csapata beazonosították azokat az idegsejteket a prefrontális kéreg alrégiójában, melyek szelektíven kiszűrik a fontos és nem fontos vizuális információt. A szűrőneuronok normális működéséhez fontos, hogy vizuális zűrzavar jelenlétében képesek legyenek legátolni a nem fontos információt, hogy az agy többi része hozzáférjen a releváns adatokhoz. "A közhiedelem ellenére az agy feldolgozó képessége véges. A beérkező vizuális információnak csupán 1 százalékát képes hatékonyan befogadni.” – mondta Martinez-Trujilo. „Ez azt jelenti, hogy a tárgy észleléséért felelős idegsejteknek folyamatosan meg kell küzdeniük egymással a fontos információ eléréséért. Amikor megfigyeltük a prefrontális kéreg idegsejtjeinek a viselkedését, felfedeztük, hogy egyetlen akció sikeres teljesítését zavaró körülmények között az határozza meg, hogy ezek az egységek milyen sikerrel nyomják el az oda nem illő információkat.” Az eredmények sokat segíthetnek megállapítani egy sor mentális betegség okát, a diagnózisuk és a kezelési módjuk fejlesztését. Forrás:
