A széles vigyor már nem elég… 2010-07-03 Kórkép Megosztás: Tweet A pozitív gondolkodásra való biztatás szinte közhelyként hangzik el, ha valakit bátorítani szeretnénk. Közhely ide vagy oda: az az ember, akinek pozitív a kisugárzása, arra környezete is felfigyel, és ezáltal rengeteg lehetőség találhatja meg a széles mosolyú “titokismerőt”. Elég a széles mosoly? Nem, nem elég. Attól, hogy valaki magabiztosnak tetteti magát vagy valóban az is, arról több jel is árulkodhat. Elsősorban fontos a negatív gondolatok kerülése és a célorientált gondolkodás. Aki nem így viselkedik, de közben mosolyog: ne higgyünk neki, ő mindössze energiavámpír. Vagyis olyasvalaki, aki alig várja, hogy lecsapjon ránk egy gyönge pillanatunkban. Minden embert egy úgynevezett energiamező vesz körül gyakorlatilag ebből táplálkozik. Nem mondunk újat azzal, hogy nemcsak a külső hatások okozhatnak fizikai változásokat a testben, hanem gondolatainkkal, érzelmeinkkel is tudunk hatni a testünkben zajló biológiai és kémiai folyamatokra. A magunk köré épült energiamezőt csakis mi tudjuk fenntartani az építő jellegű gondolatokkal, és figyeljük meg: ezek a gondolatok újabb pozitívumokat fognak bevonzani. Ugyanez igaz a negatívumokra is. Ha csak a rosszat látjuk meg magunk körül, arra csak rossz fog épülni és így tovább. Együtt hullámozni az Univerzummal Az univerzumban semmi nem áll egy helyben, folyamatos mozgást, úgynevezett rezgéseket figyelhetünk meg. Itt nemcsak az anyagok mozgására kell gondolni; ugyanúgy mozgásban van a gondolat, az érzés és az akarat is. A test és a lélek pedig befogadják ezeket, értelmezik a jelzéseket. Emiatt van az, hogy a hasonló gondolkodású emberek szinte vonzzák egymást. Ha viszont leírjuk magunkat, bebeszéljük azt, hogy semmire sem vagyunk jók, kétségeink vannak képességeinket illetően- akkor így is lesz. Minden fejben dől el, tehát ha elég erősek vagyunk, akkor a legelérhetetlenebbnek tűnő álmunkat is meg tudnánk valósítani. Gondolatok terelgetése Nem is olyan könnyű feladat. Mint már fentebb említettük, nem elég az erőltetett mosoly. A környezetünk és mi magunk is rájövünk, ha ez becsapás, én nem valódi pozitív gondolkodás. A gondolatok irányítását tanulni kell, de nem kell rögtön valamilyen agykontroll központba vagy buddhista iskolába rohanni emiatt. Persze ezeket is ki lehet próbálni, de elég első körben letisztázni saját gondolatainkat, felmérni képességeinket, felmérni céljainkat. Fel kell ismernünk azt a tényt, hogy az életben felmerülő problémák nem ellenünk irányulnak, hanem egy akadálypálya, amit ha sikeresen teljesítünk, akkor válunk igazán kiteljesedetté. Ezt így persze könnyű leírni, de ha mindenki visszagondol egy kicsit saját életére rájön: a problémák edzették meg és tetté azzá, aki. A mélységekig A pozitív gondolkodás túlmegy minden képmutatáson tehát, a látszatoptimizmus helyett a mélyenszántó gondolkodás van jelen. Lehet, hogy furcsán hangzik, de a pozitív gondolkodásúaknál a negatívumok nem a hétköznapi értelemben vett rosszként vannak jelen, hanem szükséges rosszként, amelyek által csak fejlődni tud. Mindemellett elengedhetetlen a belső tartás, amely által kiteljesedhet a valódi jó gondolkodás. A problémák helyét átveszik a feladatok, és a pohár máris félig tele lesz. Forrás:
