A szédülés 4 fő formája

Vertigó – a szédülés leggyakoribb formája

Amikor úgy érezzük, forog velünk a világ, és ez az érzés mozgásra, felülésre csak fokozódik, vertigóról beszélhetünk. Ez a jelenség sokszor igen súlyos, van, hogy hányinger, hányás is kíséri. Ha a kivizsgálás során a vertigó jelenségére derül fény, a neurológus annak jár utána, hogy a központi irányítás érintettsége, vagy, ahogy igen sok esetben a belső fülben található egyensúlyszerv valamilyen problémája áll-e a háttérben. A szédülés lehet a belső fül gyulladásának tünete is, amelyet legtöbbször középfülgyulladás előz meg. Időszakos tüneteket, a szédülésen kívül fülcsengést, esetleg átmeneti hallásvesztést okozhat a Meniére-betegség, ami szintén a belső fület érinti. Ezen kívül egyértelmű okok, például a fejet ért trauma és természetesen további betegségek – így például vestibuláris migrén, a hallóidegen kialakuló jóindulatú daganat, az egyensúlyideg gyulladása vagy súlyosabb neurológiai betegség – is okozhatnak vertigót, ezért a kivizsgálás elengedhetetlen.

Presyncope – az ájulás előtti állapot

A presyncope arra a gyengeségérzésre utal, amelyet ájulás előtt érezhetünk, ezt a jelenséget azonban valódi eszméletvesztés nem követi. Ugyanakkor úgy érezhetjük, minden erőnk elhagyott, elsápadunk, esetleg hányingerünk lesz. Ez az érzés alakulhat ki a vérnyomás gyors leesése, így átmeneti agyi keringészavar miatt, ami sokaknál például egy hirtelen felálláskor is bekövetkezhet. A kivizsgálása azért fontos, mert ennél súlyosabb ok is meghúzódhat a háttérben, például szívritmuszavar, a szívizom megbetegedése, vagy a nyaki ütőerek szűkülete.

Egyensúlyvesztés

Amikor bizonytalannak érezzük a járást, egyensúlyzavart érzékelünk, és ezzel orvoshoz fordulunk, elképzelhető, hogy több szakorvos vizsgálatára lesz szükség, amíg pontos diagnózis születik. Ilyen tünetet okozhat ugyanis többek közt számos ízületi- és izombetegség, a belső fül betegségei, rossz látás, a lábak idegkárosodása, de előfordulhat, hogy bizonyos gyógyszerek (például altatók, epilepszia elleni szerek) mellékhatásaként jelentkezik egyensúlyvesztés.

Szédülékenység és bizonytalanság érzés

A furcsa, lebegésszerű szédülésnek egyaránt lehetnek szervi okai, mint a már említett belső fül betegségei, agyi keringészavar, lehet vérszegénység, vas- vagy nátrium-hiány, illetve pszichés okai, mint a szorongás.

Így zajlik a szédülés kivizsgálása

– A kivizsgálás során elsősorban nagyon alaposan kikérdezzük a pácienst, hiszen tudnunk kell, melyek a panaszainak fő jellemzői, további tünetek társulnak-e mellé, mióta, milyen gyakran, milyen hosszan jelentkezik, tudja-e valamihez kötni, milyen alapbetegségei vannak, milyen gyógyszereket szed – ismerteti dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa. – Ezután sor kerülhet néhány további vizsgálatra, mint például: labor, nyaki gerinc röntgen vagy MR, a nyaki erek doppler vizsgálata, EEG, koponya CT vagy MR. Az is előfordulhat, hogy más szakorvosok – fül-orr-gégész, kardiológus, szemész, ortopédus, reumatológus – bevonása is szükséges, hiszen a cél mindenképpen az, hogy kiderítsük, mitől szédül a páciens, hogyan lehet kezelni ezt a tünetet, és megszüntetni a kiváltó okot.

Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)