A hagyományok miatt lesz rosszabb a szex? 2015-01-15 Kórkép Megosztás: Tweet Az elmúlt évtizedben bár a szexuális együttlétek száma csökkent, sokszínűségük azonban növekedett – derül ki a legújabb szexuális szokásokat kutató felmérésből. A Medián Közvélemény-és Piackutató Intézet 2007. júliusában ezer, 15 évesnél idősebb embert kérdezett szexuális szokásairól. Legutóbb ilyen felmérés 11 évvel ezelőtt készült, azóta sokat változott az emberek szexhez való viszonya. Összességében el lehet mondani, hogy bár a szexuális együttlétek száma csökkent, sokszínűségük növekedett az elmúlt évtizedben. A különféle, a hagyományostól eltérő szexuális tevékenységek lényegesen elfogadottabbak lettek: az orális szexet korábban az emberek csupán kétharmada tartotta “teljesen normálisnak”, ma már háromnegyedük vélekedik így, az önkielégítés 1996-ban még fele-fele arányban osztotta meg a válaszadókat, 2007-ben már kétharmaduk feltétel nélkül elfogadhatónak ítéli, és a korábban elszigeteltnek számító segédeszköz-használat és anális közösülés is már csaknem minden ötödik ember szemében “teljesen normális”. Dr. Pándy Mária szexuálpszichológussal a magyar szexuális kultúráról és a korábban elszigeteltnek számító anális szexről beszélgettünk. “Ha a szerelmet mint háromszöget ábrázoljuk, akkor az intimitás, a törődés és a szenvedély alkotja az oldalait. Akkor érezzük tökéletesnek, harmonikusnak a szerelmet, ha a három oldal egyenlő, ugyanakkora intenzitással szerepel mindhárom tényező. A szerelem három összetevőjének erőssége változik az idő folyamán, a kapcsolat minőségileg lesz más. Ezt nagyon fontos megértetni pácienseinkkel, hiszen gyakran azért válnak el, mert nincsenek felkészülve a kapcsolat minőségének változására, azt hiszik, hogy a lángoló szenvedély örökké tart” – kezdi a beszélgetést dr. Pándy Mária. – Mi a véleménye a magyar szex-teszt eredményéről? – Sajnos a mai fogyasztói társadalom hajlamos a fizikai szintet túlhajszolni, s az emberek megfeledkeznek arról, hogy a szex másról is szól, másról kellene szólnia. A hozzám fordulók már felismerik, hogy valami hiányzik nekik. A pácienseim lelkének kell a segítség. – Ön a Magyar Szexológiai Társaság tagja. Hogyan vélekednek az anális szexről? – A társaság tagjai körében is megoszlanak erről a vélemények. A magam részéről az anális szexet divatnak tekintem, ami a pornófilmekből jött. Az anális szexnek megvannak a maga veszélyei, azoknak akik kipróbálják, nagyon oda kell figyelni higiéniai és technikai teendőkre. Lehet, hogy sokan meglepődnek a hozzáállásomon, de szerintem a nőiesség jelképe a hüvely, és a végbél egyszerűen nem erre lett kitalálva. – Az anális közösülés a férfiak körében sokkal gyakoribb, mint a nőknél, állítja a felmérés. Mégis mivel magyarázható, hogy a férfiak jobban kedvelik ezt a szeretkezési módot, mint a nők? – Tapasztalatom szerint az ezt próbáló nők közül kevesen jutnak így orgazmushoz. A legtöbb nő az anális szexet inkább érzi természetellenesnek, továbbmegyek megalázónak. A nők többsége persze nem zárkózik el teljesen ettől, és a partner kérésére kipróbálja, aztán rájön, hogy ez neki nem jó. Sokan úgy csinálnak, mint akiknek tetszi, lazák, esetleg így akarják megfogni maguknak a férfit. Volt olyan hölgy a praxisomban, akinek a házasság előtt a repertoárjában gyakori volt ez a fajta szeretkezési mód, de a boldogító igen után azt mondta, ne többet. A férje nem értette miért, de a nő hajthatatlan volt, és azzal érvelt, hogy ez már nem való. – És mit tett a férfi? – Megcsalja, naná! Hiba az őszintétlenség, ez a történet iskolapéldája ennek. És annak is, hogy a boldogság nem újabb és újabb technikákon múlik. – Említette a pornót, mint forrást. A felmérés kimutatta, hogy a szexuális ismeretek kialakulásában felértékelődött a partnerek, a szülők, a pornó és a kortárs csoport szerepe, miközben a felvilágosító irodalomé csökkent, a professzionális forrásoké a legkevésbé jelentős. Az emberek havonta átlagosan 2-4 napon néznek pornót, a leggyakrabban a tévében, és a férfiak legalább háromszor annyi alkalommal töltenek időt ezzel, mint a nők. A nézettségi adatok azonban még ennél is nagyobb érdeklődést mutatnak. – A férfiak körében a falkaszellem nagyon erőteljes. Náluk sokat nyom a latban, hogy nem akarnak kimaradni valamiből. Sokan azt hiszik, hogy komoly veszteség éri őket, ha nem tapasztalnak meg mindent. Sajnos a pusztán különféle technikák hajszolása nem más, mint a kiégés egyik jele. Arra kell rájönni, hogy mi hiányzik, mire vágyik valaki igazán. És ezt csak a lélekben lehet megtalálni. Aki hozzám fordul, ne várja, hogy mindenféle fogásokat tanítok, vagy felvilágosítófilmet vetítek. Arra ott a pornó, ami olyasmit sugall, ami a hétköznapi életben csak ront a kapcsolatokon. Ilyen a promiszkuus minta, a szex tisztán fizikai oldalának bemutatása, az érzelemmentes aktus, ahol a partnerek személyisége teljesen lényegtelen. – Mi a szexuálpszichológus dolga? – A páciensnek éreznie kell, hogy olyan légkör uralkodik közte és a terapeuta között, ahol szabadon, gátlás nélkül kimondhatja rejtett, titkos gondolatait, vágyait. Ahol megengedheti magának, hogy olyan legyen, amilyen. Több kutató vallja, hogy a kezelés sikere sokkal inkább függ a pszichológus személyiségétől, mint az alkalmazott terápiás technikától. – Sok helyről hallani, hogy a férfiak nemzőképessége csökken, sok a férfias nő, és a nőies férfi, sőt a férfiak szexuális aktivitása is csökken. – Sok oka van mindennek, de talán az egyik legfontosabb, hogy a nők mintha módszeresen irtanák ki az izgalmat, a vágyat a férfiakból. Divat mostanában a csípőfarmer, a haspóló. Mindenhol köldököket látok az utcán. Akkor is, ha ott van valakinek a felesleg a csípőjén, ha rezeg a hasán a háj, kirakja mindenét. Egyik páciensem, fiatal, sikeres médiaszereplő, nemrég házasodott, s most nagy gondja, hogy nem kívánja a feleségét. Sokat beszélgettünk, s lassacskán kibontakozott a probléma lényege. Kétségbeesve mesélte, hogy ahogy beér a munkahelyére, a nők körülveszik, egyik kolléganője a miniszoknyájában ha lehajol, teljes rálátás nyílik a tangabugyijára, a másik lazán odamegy, és belecsókol a nyakába, a harmadik mély dekoltázsa pedig igen keveset bíz a képzeletre. Aztán szegény ember hazamegy, és a feleségét már egyáltalán nem kívánja. Sőt, elege van a nőkből! Kérdés, hol marad az ízlés, és hol marad a titokzatosság? Nem véletlen, hogy Japánban a férfiak a nők legerotikusabb részének a tarkót tartják, és az indiai férfiak szerint nincs izgatóbb a szárinál, mely egyszerre csábos, és szemérmes. Egy indiai nő megpillantásakor gyakran felvetődik az a gondolat, hogy vajon egy férfinak hányszor kell adott esetben körbeszaladnia szíve hölgyét, ha ki akarja csomagolni a ruhájából? A hozzáértők azonban azt állítják, hogy a dolog egészen másként történik: meg kell fogni a ruhadarab megfelelő csücskét, s a leány forog… Nos, szerintem ilyen izgalmakat és titokzatosságot kéne hozzánk is becsempészni, persze a saját kultúránk és múltunk segítségével Dr. Pándy Mária Szexuálpszichológus Forrás:
