Lassítható a gondolkodás lassulása – Edzeni lehet és kell az agyat is

Kognitív problémáknak összefoglalóan a gondolkodással, problémamegoldással, koncentrációképességgel, információátadási és -feldolgozási képességgel, azaz a tanulással, emlékezéssel, beszédképességgel, a tájékozódáshoz szükséges térbeli eligazodással összefüggő panaszokat nevezik.

Az angol „brain fog”, azaz „agyköd” szóhasználat is a lassuló, nehézkesebbé váló agyműködésre utal. Ezekkel a nehézségekkel élete során az SM betegek többsége kisebb vagy nagyobb mértékben szembesül. A gyakori fáradékonyság (fatigue) sem csak a testi, hanem a mentális fáradékonyságot is magában foglalja. A panaszok hátterében több tényező állhat, ezek közül az egyik legfontosabb az agyi atrófia (atrophia).

Dr. Bencsik Krisztina

– 25 éves korunk után mindenkinek évről-évre 0,1-0,3 százalékkal csökken az agytérfogata. Ez egy természetes fiziológiai jelenség, amit szakszóval agyi atrófiának, félelmetes magyar fordításban „agysorvadásnak” nevezünk. A születésünkkor megkapott mintegy 100 milliárd idegsejt ugyan- akkor még e folyamat ellenére is 120 éves korunkig el tudná látni a szükséges feladatokat. Csakhogy a környezeti ártalmak, valamint az olyan elkerülhető károsító szokások, mint az alkoholfogyasztás vagy a dohányzás, illetve más életmódbeli tényezők, valamint az olyan betegségek, mint a sclerosis multiplex, gyorsíthatják az agyi atrófia ütemét – magyarázta Bencsik Krisztina.

– A sclerosis multiplexről az emberek többségének az jut eszébe, hogy a betegség járásképtelenséget, mozgáskorlátozottságot okozhat. Pedig az SM nem egy mozgásszervi betegség, hanem bármely idegrendszeri funkciót, közte a kognitív képességeket is károsíthatja. Csak ez első látásra nem annyira szembetűnő, mint az, hogy valaki bottal vagy rollátorral közlekedik – hangsúlyozta Bencsik Krisztina.

Egy tévhitet is igyekezett tisztázni: „az, hogy kognitív funkciózavarom van, nem azt jelenti, hogy demens lettem, hogy elbutultam. Fel kell ismerni a problémát, majd behatárolni, hogy pontosan melyik funkciók sérültek. Sajnos ez gyakran rejtve marad, a neurológiai kontrollvizsgálatokon sem mindig kap elegendő figyelmet ez a problémakör. Pedig a kognitív funkcióromlás ugyanolyan relapszusnak, tehát állapotrosszabbodásnak számít, mintha valakinek zsibbadni kezd a keze, romlik a járása vagy a látása. Ezek olyan láthatatlan tünetek, mint a kóros fáradékonyság (fatigue), de ugyanolyan fontosak, mint az, hogy valakinek miként mozognak a végtagjai.” Az előadó javasolta, hogy legyen az SM betegeknek rendszeresítve egy olyan notesze, amiben feljegyzik a mindennapokban tapasztalható problémákat, így azok megbeszélése nem felejtődik el az orvosi vizit szűk időkeretében.

Három fő problémakör mentén térképezhetők fel a kognitív károsodások. Az első az információfeldolgozás sebességének, azaz a tanulási képességeknek a romlása. A második a vizuális memória, azaz a térbeli tájékozódási képesség csökkenése, ez a gyakorlatban például elbizonytalanodást okoz az autóvezetésben, a távolságok megbecsülésében. A harmadik pedig a verbális memóriazavar, azaz a beszéd és általában a szóbeli kifejezőképesség romlása.

Egy korábbi tudományos kutatásban Szegeden 554 SM beteg bevonásával mérték fel a kognitív funkciókárosodások mértékét. A megkérdezettek átlagéletkora 45 év volt, a betegségük átlagosan 32 évesen kezdődött és átlagban 15 éve éltek együtt a kórral. Voltak tehát a válaszadók között frissen diagnosztizált és az SM-mel évtizedek óta együtt élők is, ám mindannyian segédeszköz nélkül közlekedő, önálló életvitelre képes betegek voltak. Ennek ellenére azt találták, hogy a betegek 58 százalékának volt kognitív funkciókárosodása. Közel 30 százaléknak egy területen, mintegy 20 százaléknak két területen, megközelítőleg 9 százaléknak pedig mindhárom területen. Tehát a probléma már a diagnózis idején érintheti a pácienseknek akár 20-30 százalékát, idősebeknél ez a 70-80 százalékot is elérheti.

– Amikor mindhárom terület károsodott, a folyamat sajnos már nem visszafordítható. Ezért törekedni kell arra, hogy a lehető leghamarabb felismerjük a kezdődő problémát. Fontos megérteni: a kognitív károsodás nem feltétlenül függ össze azzal, hogy valaki milyen régóta SM beteg vagy milyen más tünetei vannak. Ezek a nehézségek fiatalokat és idősebbeket egyaránt érinthetnek, lehetnek akár az SM első tünetei is. Sajnos az agyi működés lassulása gyakran sokáig rejtve marad, nem kerül szóba a kontrollvizsgálatok során sem. Szegeden úgy a kezdeti kivizsgálást, mint az éves szakorvosi kontrollokat mindig összekötjük egy kognitív károsodásokra vonatkozó felméréssel. Ez egy olyan nemzetközi szűrő kérdőív magyar változata, amit akár egy felkészített adminisztrátor is végig tud beszélni a beteggel, tehát nem vesz el időt a szakorvosi vizitből – taglalta Bencsik Krisztina.

Rávilágított: sok esetben már önmagában a probléma feltárása is segítséget jelenthet és elindíthat öngyógyító folyamatokat.

– Az SM okozta kognitív problémákra nem állnak rendelkezésre olyan fix rehabilitációs programok, mint például a koponyasérülések vagy a stroke utáni rehabilitációra. Ezzel a problémakörrel sclerosis multiplexben az utóbbi 10-12 évben kezdett foglalkozni a tudomány. Kutatások zajlanak, például nálunk a szegedi neurorehabilitációs osztályon is folyamatosan napirenden van a kérdés. Nem vagyunk tehetetlenek: a betegek nagyon sokat tehetnek önmagukért és a családtagok a betegekért – jelentette ki az előadó, aki egy páciensének a példáján keresztül mutatott be egy követendő esetet.

Foto:123rf.com

– Egy nagymama, miután megértette, hogy tennie kell a kognitív állapotrosszabbodása lassításáért, elkezdte sorra elolvasni az unokáinak az iskolában feladott kötelező olvasmányokat. De nemcsak elolvasta a könyveket, hanem olvasónaplót is írt a történetekből, majd az alapján részletesen el is mesélte az unokáinak a kötetek tartalmát. Mivel a kötelezően előírt olvasnivaló ritkán népszerű a gyerekek körében, a nagymamának igencsak megnőtt a népszerűsége és az ázsiója a családban. Ez az asszony szinte a tökéletes kognitív rehabilitációs programot valósította meg odahaza azzal, hogy az agyának több területét edzésbe vette: olvasott, írt, tanult, kommunikált – és nemcsak a napi rutin hétköznapi dolgairól beszélgetett. Hónapok elteltével érezhetően javult a memóriája, a kifejezőképessége, emellett pedig még a szociális kapcsolatai is erősebbé váltak a családtagjaival.

– Az eddigi tapasztalatok alapján az információfeldolgozás gyorsasága és a verbális (szóbeli, kifejezésbeli) képességek javíthatók, a térbeli tájékozódásban keletkező zavarok sajnos nem. Ahogyan az izmok a rendszeres mozgással, a folyamatos fizikai aktivitással fejleszthetők és tarthatók karban, az agynak a gondolkodás az edzése. Tessék olvasni! Elszakadni a rövid bulvárcikkektől, a sorozatoktól, a napi politikai hírektől, és újból felfedezni élményt adó olvasmányokat. Tessék rejtvényeket fejteni, gondolkodtató logikai számítógépes játékokat játszani, verseket megtanulni vagy akár nyelvet tanulni! A tanulás erejét jelzi, hogy a kognitív funkciókárosodásban kimutatható, hogy a magasabb iskolai végzettség védőfaktor. Tessék beszélni, beszélgetni: de nem a betegségről, nemcsak a napi teendőkről, hanem változatosabb témákról. Tessék például a megtanult verset felmondani – sorolt a mindennapokban bárki által megvalósítható praktikákat Bencsik Krisztina. Megjegyezte: a rehabilitációnak része az aktív és rendszeres testmozgás is, mert annak nemcsak a fizikai állapotra van pozitív kihatása, hanem az idegrendszer, így az agy működésére, valamint a beteg lelkiállapotára is.

Mivel a terápiák révén az életkilátások javulásával egyre magasabb az SM betegek átlagéletkora, ezért a természetes öregedés és az SM miatti nehézségek összeadódnak. A kognitív funkciók fenntartása ugyan- úgy a beteg és a családtagok életminőségét meghatározó kihívás, mint a járásképesség megőrzése. Erre minden SM beteget gondozó neurológiai centrumban hangsúlyt kell fektetni és a betegeknek is tudatosan kell törekednie a javulásra.

Meghallgatható beszélgetés az agy kognitív funkciókárosodásainak témájáról dr. Bencsik Krisztinával a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány honlapjáról is elérhető podcast adásban. A félórás műsor annak a tematikus beszélgetéssorozatnak a része, amelyben elismert neurológus szakorvosok bevonásával járnak körbe egy-egy SM betegeket érintő témát. A Spotify és SoundCloud hangmegosztó portálokra feltöltött adások a www.msmba.hu oldalon érhetők el legegyszerűbben.
___________________________________________________________________________________________
A cikk a Multiplex Magazin 2021/2. lapszámában jelent meg. A hirdetéseket nem tartalmazó, ingyenes betegtájékoztató és életmód magazin nyomtatásban eljut az ország minden SM centrumként működő neurológiai osztályára, valamint a betegszervezetekhez. A lapot kiadóként a Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Emberek Közhasznú Szervezete (Bekesmegyeiscleroris.hu) jegyzi, tudományos partnere az SM betegek kezelésében dolgozó neurológusokat is összefogó Magyar Neuroimmunológiai Társaság (MANIT). A lapszámok IDE KATTINTVA teljes terjedelmükben PDF formátumban letölthetők az internetről is.

Fotok:Multiplex Magazin

Akár a gondolatolvasás is lehetővé válhat, ha sikerül feltérképezni emlékezetünk működési elvét. Legyen bármilyen vastag, egy betűrendbe szedett szótárban könnyedén megtaláljuk a szavakat.