Akár a gondolatolvasás is lehetővé válik – az emberi agy új kutatása

Akár a gondolatolvasás is lehetővé válhat, ha sikerül feltérképezni emlékezetünk működési elvét. Legyen bármilyen vastag, egy betűrendbe szedett szótárban könnyedén megtaláljuk a szavakat.

De mi a helyzet az emberi aggyal?

Tudósok régóta feszegetik az emlékezet titkait, és elég hamar kiderült, hogy az agy rendező elvei nem igazán hasonlítanak azokra, amiket a hétköznapokban alkalmazunk.

A Berkley egyetem most publikált tanulmánya szerint egy lépéssel közelebb jutottunk hozzá, hogy megértsük az agy információtároló mechanizmusát.

A vizsgálatot az intézmény laborvezetője, Jack Gallant irányította, funkcionális MRI-készülékkel figyelték hat önkéntes agytevékenységét, akik egy rádióműsort hallgattak végig.

A műsorban megszólalók személyes történeteket meséltek, a kutatók pedig azt figyelték, a hallgatók agyának mikor, melyik területe aktív, hol emelkedik a vér oxigénszintje.

agy4

Az elhangzó szavakat később egy háromdimenziós agykéregmodellen jelölték, és megfigyelték, mi a közös az egymás mellé kerülő kifejezésekben.

Megállapították, hogy az agy a szavakat a mélyebb értelmük szerint csoportosítja, olyan „címkékkel” illeti, mint számok, helyek, érzelmek, elvont fogalmak, vagy éppen vizuális kifejezések, például színek.

Az agytérképre több mint 100 ilyen fogalmi központ került fel, ezek nagyjából egyenletesen helyezkednek el a két féltekén. Ez már önmagában is meglepetés, hiszen eddig úgy tartották, hogy a szövegértésért főként a bal agyfélteke felel.

A térkép hat önkéntes megfigyelését összegzi és meglehetősen egységes képet mutat, de a kutatók szerint ez félrevezető lehet. A kísérlet túl kis mintán készült és a résztvevők mind hasonló kulturális háttérrel rendelkeznek – magyarázza Jack Gallant.

agy2

Az agy ilyen jellegű feltérképezése idővel lehetőséget adhat egy olyan, „általános célú nyelvi dekóder” kifejlesztéséhez, ami egy ember fejére csatolva képes lesz értelmezni, hogy az illető éppen mit mond vagy hall – teszi hozzá.

Mindez a tudományos gondolatolvasás lehetőségét is felveti, ennek alkalmazása azonban számos etikai kérdést vet fel.

Azt viszont talán kevesen vitatnák, hogy a memória folyamatainak felderítése sokat segíthet az olyan, beszédzavarral is járó állapotok megértésében és kezelésében, mint az Alzheimer-kór vagy az afázia.

Forrás: Hirado


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.