Hajcihő: vágni pedig muszáj?

Miért fontos, hogy levágjuk a hajat? Mi történik, ha nem vágjuk, és igaz-e a tévhit, hogy ha sűrűbben vágjuk, gyorsabban nő?

Minden frizurakészítés alapja a jó hajvágás – ha rosszul van levágva a haj, nehéz bánni vele.

Mit érdemes tudni róla, magáról a hajnövekedésről és a hozzá kapcsolódó tévhitekről?

A hajat szárazon és vizesen is lehet vágni. Vizesen azért egyszerűbb – és ezért is mossa meg legtöbbször a fodrász a hajat -, mert könnyebb a rakoncátlan tincsek kézben tartása és kezelése.

Vizesen azonban hosszabbnak tűnik a haj, sok esetben a fodrász profin be is szárítja vagy kivasalja, így ha többet vágattunk a kelleténél, elsőre gyakran észre sem vesszük. Ez félgöndör vagy hullámos hajnál különösen problémás lehet. A fodrásznak tudnia kell, mennyit érdemes belőle vágni, hogy ne ugorjon túlságosan fel. Inkább legyen kissé hosszabb, mint hogy túl rövidre sikeredjen. Később még lehet rajta „csiszolni”. Ha viszont már lenyisszantottuk, akkor nem…

Való igaz, hogy ha növesztjük is a hajunkat, érdemes belőle vágatni időről-időre. Sokan nem teszik meg, mert attól tartanak, akkor sosem lesz hosszú. Csakhogy, ha úgy hagyják, idővel töredezni kezdenek a hajvégek, és muszáj belőle vágatni – ráadásul többet, mert csúnyán mutat. A gyakori hajvágás a tévhittel ellentétben nem gyorsítja a haj növekedését – a megoldás inkább az 1-2 havonta 0,5-1 centiméteres vágatás. Így elkerüljük a hajszálak végeinek vékonyodását, elkopását.

Vágni muszáj

Három módszer is van arra, hogy a hajat „töredezettségmentesítsük”: előre hajtva a fejet, a tincseket fokozatosan, végektől kifelé vágjuk. Ha kész, hajtsuk hátra a fejünket és nézzük meg, kell-e még a haj hosszából vágni. Másik lehetőség, hogy nedves hajunkat összefogjuk a fejtetőn egy gumival, és húzva a copfot, vágunk a hosszából. Ha kissé csavarunk is a lófarkon, tépett hatású lesz a haj.

Amennyiben rövid a hajunk és a tarkó környékén rendetlenek a tincsek, érdemes segítséget kérni a hajvágáshoz. Ha nincs, akkor két tükörrel tudunk segíteni magunkon. A haj legyen nedves, igazítsuk a fül mögé, majd a tarkónál fogjuk össze gumival, csattal. Középen vágjuk először a tincseket, és ezután a fej két oldalán. Ha csak tehetjük azonban, vegyük igénybe a fodrászt, mert szakszerűen csak ő vághatja a hajunkat.

Manapság számos fodrászatban van csak hajvágás – ez olcsó, de ugyanolyan hatékony: a vágás hajmosás és formázás nélkül történik. Lényege, hogy a hajvágást száraz, vagy enyhén vizezett hajon végzik, a végén pedig egy gyors szárítással befejeződik a művelet.

A gyermekek haja érzékenyebb

A gyerekek haját másként kell vágni, mint a felnőttekét. A kisbabák többsége kis hajjal születik. Csupán 10-12 hónapos korára nő meg annyira a hajuk, hogy már zavaró lehet, belelóghat a szembe. A kislányok haja gyorsabban nő, nekik előbb lesz szükségük hajvágásra – kezdetnek azonban elég, ha egy csattal felfogjuk a szembe lógó tincseket, nem muszáj vágni.

Gyermekeknél, különösen a lányoknál először ollóval vágjuk a hajat. A fiúk haja kicsit más, általában egyéves koruk után lesz akkora a hossza, hogy vágatni kell. Gondot okozhat, hogy hátul sok esetben erősebb a hajnövekedés, de felül kétoldalt még igencsak pihés a fejbőr. Ollóval ilyenkor nem célszerű a hajvágás, mert a pihés részek nem erősödnek meg. Tehát ajánlottabb a fiúknál az első vágást hajnyírógéppel végezni, hogy a haj egyformán erősödjön. Kisgyermekeknél szárazon is meg lehet ejteni az első hajvágást. Fodrászhoz 2-3 évesen érdemes először elvinni a kislányt vagy kisfiút.

Időskorban a haj újra vékony és selymes tapintású. Törékenyebbé, vékonyabbá, ritkábbá válik, ezért óvatosabban kell vele bánni. Ha a hajat festjük, az őszülő haj esetében a meleg árnyalattal festés a legajánlottabb, ugyanis az ősz hajszálakkal keveredve tompítani fogja az összhatást. A festéket érdemes az előírt hatóidőnél tíz perccel tovább a tincseken hagyni.

A tapasztalatok szerint a hosszú haj időskorban már nem olyan előnyös. A kor előre haladtával ugyanis veszít a haj a fényéből és rugalmasságából. Az ősz hajszálak merevebbek és sprődek, ezért nehezebben kezelhetők. Könnyebben lehet rendezett formába hozni egy rövidebb hajat.

Menstruáció alatt érdemes hajat vágatni?

A vágatás mehet, a hajfestetés nem a legcélszerűbb – nem biztos, hogy a legtökéletesebb lesz ugyanis az eredmény, ha a menstruáció alatt hajat festetünk. Amit a hajfestéssel kapcsolatban érdemes még kiemelni: közvetlenül egy festés előtt ne mossunk és ne ápoljunk hajat, ugyanis a fejbőr védelmi vonala, az ún. hidrolipid réteg befolyással lehet a festés eredményére. A hajápolás hatással lehet rá. Válasszunk tehát a hajfestésre olyan alkalmat, ami nem esik egybe a havi vérzés idejével.

Hogyan mossuk jól a hajat?

Hogy kinek milyen gyakran kell mosnia a haját, az teljesen személyfüggő. Van, akinek akár naponta is szükséges, hogy jól mutasson a frizurája – mások kétnaponta, megint mások hetente 1-2 alkalommal mosnak hajat.

Akik kénytelenek napi szinten hajat mosni, azok számára fontos olyan sampon használata, mely valóban a gyakori, napi használatra való. A túl gyakori hajmosás egyébként nem túl előnyös – zsíros haj esetén a faggyúmirigyek túlzott zsírtermelése figyelhető meg. Ha túl gyakran mosunk hajat vagy erősen masszírozzuk a fejbőrt, fokozottabb termelésre késztetjük a faggyúmirigyeket.

Fontos tudni, hogy a sampon dolga a szennyeződések eltávolítása, ezért nem a hajra közvetlenül, hanem a tenyérbe öntve oszlassuk szét a fejen. A fejbőrre és a tincsekre is kerüljön.

A hajszárítás manapság „lételemünk”: sokan reggel, indulás előtt mosnak hajat, és gyorsan meg is szárítják utána, nincs idő várni, amíg a haj természetesen megszárad. A legegészségesebb számára persze ez a megoldás (ha tehetjük, szárítsuk a hajat így!).

A hajszárítás ugyanakkor nem árt a tincseknek, de ne magas hőfokon szárítsuk a hajat és ne nyomjuk közvetlenül a tincsekhez a készüléket – tartsuk kissé távolabb. Ha 10 cm-nél közelebb tartjuk a hajszárítót, az nem tesz jót a hámsejteknek, a haj könnyebben törik majd és hasad.

Forrás: https://napidoktor.hu/index