Fehérítőt a fognak! 2011-06-08 Kívül-belül Megosztás: Tweet Fogfehérítés már több mint száz éve létezik és a műszaki fejlődés természetesen sokat javított a módszereken. Az USA-ban ezeket az eljárásokat évente több milliószor alkalmazzák és ma már Magyarországon is egyre nagyobb teret hódít! Ez az úgynevezett kozmetikai fogászat. Szóda és hamu: ezekkel már az ókorban megkísérelték az elszíneződött fogak fehérítését. A siker minden esetre elég szerény volt. Ma már gyorsan és biztosan eltávolíthatók polírpasztával vagy porszóró berendezéssel olyan külső elszíneződések, amiket a dohány, a vörösbor, a kávé, a tea, a vas- vagy nitrát tartalmú orvosságok okoznak. Belső elszíneződések kezelésére főként nátrium-perborátot vagy karbamid-peroxidot használnak. Ezek a szerek oxidálják és így elszíntelenítik a fogban a színes pigmenteket, de anyagában messzemenően változatlanul hagyják a fogzománcot és a dentint. A fogorvos által végzett fehérítési lehetőségek tárháza nagy, ám szinte mindegyiknél az első lépés, hogy az orvos alaposan, az íny alól is eltávolítja a fogköveket, majd felpolírozza a fogakat. Az egyik legkíméletesebb fehérítési módszerhez speciális gép szükséges. Ebbe víz és erre a célra kifejlesztett vegyszer kerül, amelyet az orvos nagy nyomással a fogakra fúj, s ezzel eltávolítja róluk az összes szennyeződést. Az eredmény: a páciens fogai ismét az eredeti színükben pompáznak. Az eljárás bármikor megismételhető, mert egyáltalán nem károsítja a fogakat. Fehérebb fogsort eredményezhet az is, ha az orvos – miután védő krémréteggel vonta be az ínyt és az érzékeny részeket – zselével bekeni a fogak felszínét, és erre a célra kifejlesztett lámpával egyenként kezeli a fogakat. A fény hatására olyan vegyi reakció történik, amelytől világosabbá válnak a fogak. Alkalmazható „sínes" fogfehérítés is, amelyhez lenyomat alapján, hasonló sínt készíttet a fogorvos, mint amilyen a bokszolók fogvédője, majd ebbe fehérítő anyagot tesz, és felhelyezi a sínt a páciens fogára. Lehetőség van arra is, hogy a páciens elvigye az anyagot és a sínt, s egy hétig éjszakára felrakja magának. Ezt az eljárást – amelytől általában két árnyalatnyit világosodnak a fogak – kétévente érdemes megismételni. Megeshet, hogy egy régi töméstől színeződik el a fog. Ha ez zavar valakit, akkor a fogorvos eltávolítja a tömést, majd fehérítő anyagot helyez a fogba, ideiglenes tömést tesz rá, s folyamatosan cseréli a fehérítő anyagot, egészen a fog kivilágosodásáig. Ezután rétegről rétegre, erre a célra alkalmas műgyantát helyez a kifúrt fogba, amelyet polimerizációs lámpával megkeményít. Ezeknek a töméseknek valamivel rövidebb az élettartamuk, mint az amalgám- vagy aranytöméseké, de esztétikailag jó megoldást jelenthetnek. A tömés széli záródása miatt rendkívül fontos a félévenkénti fogászati kontroll. Forrás:
